|
Az első spanyolországi szállásra Leónban bukkantam az interneten (mint majdnem mindegyikre), méghozzá egy speciális hotelre, amely ötvözte a hotel és az apartman előnyeit (aparthotel): a szállodai ellátáson túlmenően volt a szobában amerikai konyha a szükséges edényekkel felszerelve, ráadásul nem is került sokba, a város nevezetességei pedig csak egy negyedórányira voltak gyalog. A közelben egy szupermarketre bukkantunk, ahol kilónként öt euróért lehetett majdnem királyrák méretű rákot, sőt még finom szószt is tudtunk venni, úgyhogy fejedelmi vacsorát csaptunk össze a konyhánkban. Innen utaztuk el León, valamint Zamorába és környékére, valamint Asztúriába. A következő szállás Madrid közelében, mindössze 60 km-re a fővárostól volt egy kemping bungalójában. Ez sem volt drága, viszont lehetett itt is főzőcskézni, arról nem is szólva, hogy mindennel fel volt szerelve, mint egy apartman. Innen indultuk el Madridba, Toledóba, Segoviába, Ávilába. Mivel féltünk a madridi közlekedéstől, illetve a parkolási nehézségektől, ezért busszal mentünk Madridba, és ez így nem csak kényelmesebb volt, hanem olcsóbb is. Azért a madridi közlekedést is kénytelenek voltunk kitapasztalni később, mert Toledóba menet Madridon átutazván eltévedtünk egy föld alatti elágazásban odamenet és sajna visszafelé is ugyanott (Madridban elég sok főközlekedési út a föld alatt megy). A harmadik szállás újfent északon volt, Burgosban, egy egyszerű szálloda, 6 napig maradtunk. Itt találkoztunk egy magyar fogyatékos fiatallal, aki innen indult kb. 500 kilométeres compostelai gyalogos zarándokútjára (nehezen tudott járni, mondanom se kell, tiszteletet ébresztett bennünk). Innen sem volt messze a városközpont, valamint innen mentünk Cantabriába és a Burgos környéki látnivalók megtekintésére. A negyedik spanyolországi szállás félúton volt León-Kasztília és Katalónia között, így hidaltuk át két nap alatt a nagy távolságot, egyúttal útközben minden, az időkorlát által megengedett lehetséges látnivalót megnéztünk Navarrában és Aragónia északi részén. (Kiegészítésképpen minél előbb szeretném azt is bemutatni, hogy mi mindent lehetett volna még megnézni a végigjárt útvonalon, ha több napot lehetett volna rászánni, ez talán azon olvasóknak lehet érdekes, akik több alkalommal járnák végig az általunk megtett utat vagy csak az út egyes kiemelt részeit tartják érdekesnek.) Jaca városa, ahol egy napra megszálltunk, amellett, hogy a Pireneusok közelében igen festői fekvésű város románkori emlékekkel, arról nevezetes, hogy a középkori aragóniai királyság első fővárosa volt. Az utolsó két szállás Katalóniában kempingben volt (itt nem akarom hivatatlan prókátorként a céget reklámozni, de érdeklődésre szívesen adok útbaigazítást), mobilházakban, az apartmanokkal egyenértékű szolgáltatással, sőt annál is többel, pl. úszómedencével. Az első helyen a Montblanc környéki híres kolostorokat jártuk be, illetve innen ugrottunk be Barcelonába vonattal (azért vonattal, mert nagyon elijesztett bennünket az internet egyrészt a dugók miatt, másrészt a parkolás miatt, nomeg azért, mert állítólag a külföldi rendszámú kocsik Barcelonában elsősorban a rendőrséget és a tolvajokat érdeklik), de nem bántuk meg, mert minden szempontból (ár, idő, kényelem) így volt praktikus. A második kemping már a Costa Braván volt, közel a spanyol-francia határhoz. Abban reménykedtünk, hogy június első dekádjának vége felé majd fürdőzni fogunk a Földközi-tengerben, de ez sajnos nem jött össze (nem ismerem a statisztikákat, hogy alakul a fürdési szezon máskor), pedig az idő nem volt rossz, legalábbis a nem fürödni vágyó turista szemszögéből. Mindenesetre innen látogattunk el a Dalí emlékhelyekre (Figueres, Púbol), a Pireneusok alacsonyabb hegyei közötti nevezetességekhez (Besalu, Sant Joan de les Abadesses, Ripoll), sőt Dél-Franciaországba is elugrottunk. |