|
A témák között nehéz sorrendet felállítani, se a fontosság, se az időrendiség, sem valamiféle művészeti szempont nem lehet döntő. Mindegyik téma kimondottan Hispániát jellemzi. A galériás templomok annyira egyediek, hogy Európában máshol nem találni párjukat, ennélfogva úgy éreztem, hogy egy térképen történő ábrázoláson túlmenően részletesebben is szükséges ismertetni ezeket a főleg románkori építményeket, ezért írtam cikkben egy részletező leírást, amely messze nem teljes, de idővel szeretném kibővíteni. Az UNESCO világörökségi listáján Hispánia rendkívül sok helyszínnel szerepel, ennek okán célszerűnek tűnt, hogy egy külön térképen tüntessem fel a helyszíneket (mellesleg kihagyva az Atlanti-óceán szigetein látható távoli nevezetességeket), egyúttal mindegyik helyszín esetében jelezve, hogy sikerült-e ott járnunk, vagy a célkitűzés tervben maradt, illetve a távolabbi helyszín látogatását nem is terveztük. Amikor az utat terveztem, a zarándokutaknak nem szenteltem figyelmet, azonban ottjártunk során lépten-nyomon szembesültünk ezzel a jelenséggel, amely végülis meghatározó szerepet játszott nemcsak Hispánia, hanem az egész középkori Európa számára. Végső soron a Santiago de Compostelába vezető zarándokutak hatására jöttek létre a középkorban a mai francia területeken és Hispániában a gyönyörű székesegyházak, templomok, kolostorok. A másik célpont, ahová a középkorban a zarándokok igyekeztek, Róma volt, az odavezető utak mentén is nagyszerű alkotások születtek a középkorban. Itáliai utazása során Goethe is arra a megállapításra jutott, hogy az európai öntudat a zarándokutak mentén született meg. Amikor 2012-ben arrafelé jártunk, akkor még csak az első, francia földről Compostelába vezető zarándokút, az ún. Camino Francés a nagyszámú állomásával tartozott a világörökségi helyszínek közé, azonban három évvel később ehhez a helyszínhez hozzátoldották a későbbi északi utakat, amelyek a tengerpart mentén, Asztúrián keresztül haladtak, illetve a tengerparti utat kötötték össze az elsődleges Camino Francés-szel. A teljesség kedvéért a térképet kiegészítettem az Európa más részei felől érkező zarándokok útvonalaival, többek között az Angliából hajón érkezők útvonalaival (Camino Inglés, Camino Fisterra), valamint a Földközi-tenger felől szintén hajón érkezők útvonalaival, amelyek spanyol és katalán területeken keresztül vezettek. Az alábbiakban a hispániai útunk során látottakat szeretném megosztani. Az első ilyen alkalom Sahagúnban volt, a zarándokok korabeli (és mai) szálláshelyét érintettük. A bejárat melleti táblán a zarándokutakat jelképező fésűskagyló ábrázolása látható.
Zamora után a San Pedro de la Nave templomot látogattuk meg, a templom az egyik utolsó nyugati-gót stílusú templom 680-ból, az arab hódítás előtt épült, egyes kutatók azonban inkább a mozarab stílus jegyeit vélik felfedezni és a IX. század körüli időre datálják. A Portugálián keresztül vezető egyik zarándokúton áll, a táblán itt is látható a stilizált fésűskagyló.
Asztúriában a Villaviciosa melletti Santa María de Valdediós kolostorban kukkanthattunk be a kolostor románkori templomához csatlakozó ingyenes zarándokszállásra. A templomtól nem messze áll az asztúriai építészet gyöngyszeme, az Iglesia de San Salvador de Valdediós (ld. a preromán építészet menüben).
A következő, zarándokutakkal kapcsolatos élményeink Burgosban születtek. Mindenekelőtt a szálláson összefutottunk egy magyar fiatallal, aki az egyik lábára nyomorék volt, kijelentette, hogy odáig repülővel jött, de onnantól a hátralevő legalább 700 kilométeres távolságot Composteláig gyalog akarja megtenni, e kijelentése tiszeteletet váltott ki bennünk. Később többször is láttuk, amint a zarándokok gyalogos útvonalán gereblyézték a gyalogutat.
Burgosból kirándultunk északra, Cantabriába is, természetesen arrafelé is zarándokutak szelik keresztül-kasul a tájat, alább szerepeljen egy kép, amelyet egy a XX. században átépített románkori templom, Santa Eualia de Ujo közelében rögzítettünk.
A preromán építészet egyedülálló értéke Hispániának, az itt fellehető építészeti és egyúttal művészeti lelőhelyek mennyiségét tekintve egész Európában nem találunk hasonló értékeket. A téma annyira fontos és érdekes, hogy megérdemel külön részletezést, amelyre később kerítek sort. |
