|
Mielőtt Katalónia felé vettük volna az útunkat, egy rövidebb "pihentető" túrát iktattunk be, kevesebb mint 300 kilométer távolságról volt szó, de néhány jelentős látnivalóval. Úgy alakult, hogy az első látnivalók kevésbé fontosak, de azért érdekesek voltak, amint tovább haladtunk, jöttek a nevezetesebb látnivalók. Eleinte kelet felé haladtunk, később fordultunk dél felé, majd vissza Burgos felé. Az első megálló mindjárt Burgos Villalonquéjar külvárosában, amely a kis középkori magtól eltekintve ma fontos ipari park. Az igazat megvallva, nem emlékszem már, hogyan bukkantam erre a Santa María Magdalena románkori kis templomra, amikor készültem az útra, találtam egy honlapot, amit nem jegyeztem meg és mára már nem található. Mivel mindenképpen útba esett, ezért egy nagyon kis, pár száz méteres kitérőt megérdemelt.
Kevesebb mint 40 kilométer után érkezhettünk volna Padilla de Abajo városba, ahol két templomot lehetett megnéznünk. Azért a feltételes mód, mert az autópályán javítások voltak, és kerülővel csak 80 kilométer kellett, hogy odaérjünk. Az egyik templom a városban a Santos Juanes későgótikus temploma volt szép reneszánsz portállal. A másik templom a városon kívül mező közepén áll, a Nuestra Señora del Torreón XIII. századi román stílusú remeteség. A portálon és az apszis frízein szép faragványok vannak, kár, hogy az idő vasfoga kikezdte őket.
Újabb tíz kilométer megtétele után érkeztünk egy másik templomhoz, a Melgar de Fernamental várostól északra három kilométerre található Ermita de la Virgen de Zorita szentélyhez. A templom belsejében megmaradt néhány románkori oszlopfő, valamint a szintén románkori apszis. A déli oldalon egy impozáns galéria van, amely nem tornácos, az oszlopok a talajon állnak. Sajnos ezt a templomot nem lehet a románkori galériás templomok közé sorolni, egy helyi művész, Emigdio Terradillos az 50-es években faragta az oszlopfőket a frómistai San Martín templomának ihletésére.
Némi kerülőkkel ezután dél felé vettük az irányt, hogy a művészettörténeti könyvekből ismert nevezetes frómistai San Martín de Tours templommal közelebbről megismerkedjünk. Úgy alakult azonban, hogy a kellemes kisvárosban, ahol parkolási probléma nem merült fel, először egy másik templomhoz tévedtünk. A San Pedro XV. századi gótikus templom elég viharvert benyomást keltett, ez egyrészt köszönhető a a déli oldal nem egészen egységesnek tűnő kialakításának, másrészt annak, hogy a templom keleti része egy kicsit megsüllyedt egy a templom mellett futó patak miatt, amely alámosta az épületet. Mindenesetre a déli reneszánsz stílusban kialakított kapubejáró magára vonja a figyelmet, egy római diadalívre emlékeztet.
Csupán pár száz méterrel odébb áll a San Martín egykori kolostortemplom, amelyet a XIX-XX. század fordulóján állítottak helyre, helyreállítva és megtisztítva a későbbi toldásoktól. A Santiago de Compostelába vezető fő zarándokút egyik állomása volt itt. Napjainkban a románkori építészet egyik legjelentősebb emléke. Magyar vonatkozása is van, amiről már tettem említést, a Sabariából (ma Szombathely) származó Szent Mártonról van szó, aki a francia Tours püspöke volt a IV. században, tisztelete Európa-szerte elterjedt.
Palencia Frómistától csak 34 kilométerre van, mielőtt a városba érkeztünk, szokás szerint tettünk egy közel egyórás bevásárlást a helyi Dia Maxi bevásárlóközpontban. Palencia annak idején a VII. században Wamba vizigót királyságának központja volt, a mai székesegyház eredetileg vizigót templom, sőt a római időkben pogány istentisztelet helyszíne volt. Wamba idejéből maradt fenn a mai székesegyház vizigót kriptája, ahol Szent Antonín VII. századi vértanú maradványait őrzik. A rekonkiszta után a XII. században román stílusú templomot emeltek a kripta fölé, a székesegyház mai arculatát a későbbi gótikus kiegészítések jellemzik.
Palenciától nem messze található a vizigót építészet gyöngyszeme, Baños de Cerrato San Juan Bautista (Keresztelő Szent János) temploma. A legrégibb vizigót templomnak számít, 661-ben Recceswinth vagy spanyolul Recesvinto nyugati-gót, azaz vizigót király építtette, a nyugati bejárat feletti harangfal (campanile a vela) kivételével (XIX. századi hozzátoldás) a VII. századi állapotot őrzi. Az egyik rekonstrukciós elképzelés alapján készült alaprajzon az épület három oldalán oszlopos folyosót mutat, ha az oszlopok mellvédfalon állhattak, azaz tornácos galériáról lehet szó, akkor a segoviai és soriai galériás templomok egyik előképe lehet a templom. A háromhajós templom belsejében az oszlopok másodlagos felhasználásúak, az oszlopfők rómaikori eredetűek.
Virtuális kitérő: Burgosba visszatérve félúton Quintana del Puente és Villodrigo között utólag derült ki, hogy egy 16 kilométeres kitérővel jobb felé letérve a főútról Retortillo felé még egy preromán templomot lehetett volna megnézni. Santa María de Retortillo kolostortemplomát aránylag későn, a múlt század közepén állították helyre, története a X. századra nyúlik vissza. A templom mozarab apszisa érdekes, kívül például Kantábriában megfigyelt tekercsek és több preromán dombormű láthatók, belül pedig az apszis előtt a patkóíves diadalív említésre méltó.
|
