|
Eljött a búcsú ideje Kasztíliától, a következő napon Navarra, Aragónia irányába indultunk Jaca, Aragónia egykori fővárosa felé, hogy aztán onnan másnap tovább vándoroljunk Katalónia felé. Mielőtt elértük volna Navarra történelmi tartományát, egykori királyságot, La Rioja kis tartományán haladtunk át. Nagyjából egyórás út után érkeztünk Santo Domingo de la Calzada városába, és mivel az út a városon keresztül vezetett, úgy döntöttünk, hogy egy félórás sétát teszünk. A San Francisco volt kolostor mellett parkoltunk. A Herrera-stílusban épült egykori kolostor ma részben kórház, részben restaurátorműhely, részben pedig a Parador hotelhálózat reprezentáns része. A másik látnivaló a Megmentő székesegyház, amelynek építése több korszakon át ível, románkori apszisa, reneszánsz déli bejárata és a különálló barokk harangtornya említendő.
A folytatásban egy kisebb kerülőt tettünk déli irányban a hegyek felé, hogy az UNESCO Világörökség listáján szereplő két kolostort San Millán de Cogolla településen megnézzük. Az idősebb San Millán de Suso (Suso jelentése felső, a fiatalabb Yuso, azaz alsó kolostor nevével ellentétben) kolostor építése még a VI. század végén kezdődött az 574-ben elhúnyt Aemilianus (Millán) remete sírja közelében. Az építkezések a XII. századig tartottak, az első időszakban vizigót stílusban, a X. század első felében mozarab stílusban bővítették, majd végül román stílusban történtek az utolsó kiegészítések. A kolostorban található a remete síremléke, valamint három navarrai királynő szarkofágja.
Virtuális kitérő: Ezután visszatértünk a Burgosból Navarrába vezető útra, de mielőtt visszaértünk volna, tehettünk volna egy apró kétszáz méteres virtuális kitérőt, hogy egy vizigót templomot megnézzünk. A Santa María de Arcos bazilika La Rioja legrégebbi vallási emléke. Külső megjelenése XVIII. századi remeteségnek vélhető, de a lényeg, ami egyedülállóvá teszi, belül van. Bazilikális felépítésű, három azonos magasságú hajóval. Az V. században épült római újrahasznosított anyagokból. Ebből adódik, hogy a templom méretéhez viszonyítva aránytalanul vastagok a korábbi, II. századi római templomból származó oszlopok. Feltételezik, hogy a római templom 20 méter magasságú lehetett.
A Burgosból vezető útra érve elhaladtunk Logroño, La Rioja tartomány fontos városa mellett, de úgy döntöttünk, hogy nem térünk be, mert a leírások alapján építmények a középkor századaiból nem maradtak fenn. Navarra felé közeledve sok románkori templommal találkozhatunk, mivel a rekonkiszta során egyrészt a visszafoglalt területek népességének a vallási igényét ki kellett elégíteni, másrészt az Európából Santiago de Compostelába vezető zarándokutak többek között erre is vezettek. Logroño után alig több mint húsz kilométerre érkeztünk Torres del Río apró településre, ahol egy érdekes nyolcszögletű templom áll. A Jeruzsálemi Szent Sír lovagrend építtette a XII. század vége felé, a templom neve is Szent Sír (Santo Sepulcro), és azért ilyen majdnem kör, sokszög alaprajzú, mert a jeruzsálemi Szent Sír templom szolgált mintául, mint annyi sok más hasonló templom Európa-szerte. Sok szép románkori dombormű díszíti a templomot.
Virtuális kitérők: Annak illusztrálására, hogy milyen sok románkori templom található ezen a környéken, egy nagyjából harminc kilométeres kitérő keretében az aránylag sok templomból négyet járjunk be gondolatban, az időkorlát miatt (muszáj volt időben Jacába érnünk az újabb szállásra) és amiatt, hogy nem feltétlenül kiemelkedő jelentőségű látnivalókról van szó, csak azoknak az esetleges követőinknek ajánlom, akik több időt tudnának szánni a kiruccanásra. Az első virtuális megálló a Torres del Ríotól északnyugat felé 11 kilométerre levő Azuelo falucskája, helyesebben a falutól kétszáz méterre álló Szent Györgynek szentelt szép XII. századi románkori plébániatemplom, amely egy volt bencés kolostor temploma. Fő nevezetessége, hogy Szent György koponyájának ereklyéjét őrzik itt, ami az itteni zarándokút szempontjából döntő fontosságú volt.
Nem sokkal távolabb, három kilométerre tovább még egy volt kolostor temploma áll, Azuelotól a Google szerint aránylag járható úton lehet megközelíteni. Az Aguilar de Codés melletti San Bartolomé remeteség késő román stílusú (XII. század második fele), gótikus bordás tetővel a XIII. század elejéről. A templom legszebb motívuma, amelyért érdemes erre a helyre elmenni, a déli portálon található timpanon. Két angyal mindkét kezükkel egy körben Krisztus monogramját tartják, a körben Isten báránya.
Aguilar de Codéstól vissza kell térni Azuelo felé, hogy aztán onnan még egy kilométer után Torralba del Ríonál északra fordulva tizenkét kilométer megtétele után elérkezhessünk Ubago plébániatemplomához. A XII. század végi San Martín de Tours templom a falu végén áll.
Végül mielőtt visszatérnénk a Pamplonába vezető útra, az utolsó állomás a kitérő során Mués falu Santa María Magdalenának szentelt remetesége, amely ma magántulajdon, belül raktárként szolgál, de doña Aurelia készségesen odadja a kulcsot a látogatóknak. A XIII. század eleji navarrai vidéki román stílus képviselője.
A következő állomásként Estella városa volt kiszemelve, de az odavezető úton is akadt egy virtuális látnivaló, amelyre utólagosan sikerült rábukkanni, méghozzá a kitérővel az utat nem sokkal, de egy kilométerrel meg tudtuk volna rövidíteni. Irache Santa María kolostora mindössze néhány kilométerre található Estella városától, Navarra egyik legfontosabb monumentális kolostori komplexuma, eredete a VIII. századra nyúlik vissza, és néhány jelenlegi épület a 11. század egyes részeit őrzi. Az első Irache-ra hivatkozó dokumentumok 958-ból származnak, a bencések alapították, de a későbbiekben a XIII. században a ciszterciek fennhatósága alá került. A későbbiekben a kolostor épületeit platereszk stílusban építették át, a harangtorony pedig a Herrera-stílust örökíti meg. Eredetileg a zarándokok kórháza is működött itt, amely a XI. század elején létesült.
Estella az utólagos kutatásaim alapján több meglepetéssel szolgált, az általam kiszemelt és meglátogatott egyetlen látnivalón túl lett volna még pár néznivaló, mivel Estella egy időben a navarrai királyság központja volt. Az itt épült templomok számából kiindulva a várost második Toledonak is nevezik. Mellesleg sok baszk utalás is vonatkozik a településre, feltehetőleg azokban az elmúlt századokban nemzetiségi problémák nem voltak. Ha utólag mostanában terveztem volna az utazást, több látnivalót iktathattam volna be.
Virtuális kitérők Estellában: A város felé vezető úton Irache után az utolsó körforgalom után érdemes lett volna balra fordulni, hogy úgy négyszáz méter után az ott levő parkolóban álljunk meg. Az igazság az, hogy ebből a parkolóból is becserkészhettük volna a San Miguel templomot, csupán 250 méter gyaloglás és egy kis lépcsőzés után odaérhettünk volna (késő bánat-ebgondolat, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy ebből a parkolóból több néznivaló lett volna, amelyekre lejjebb utalni fogok, és az időtényezőt sem lehet figyelmen kívül hagyni).
A San Pedro templom a palota felől közelíthető meg, a santiagói zarándokút felett magasodik, Estella legöregebb temploma a XII. századból. Erődítmény benyomását kelti, több építészeti stílust egyesít magában.
A Palacio Realtól gyalog 350 méterre található még egy templom, a Szent Sír temploma, építése 1123-ban kezdődött és csak a XVI. században fejeződött be. Érdekes módon nem kerek vagy sokszög alaprajzú, mint a jeruzsálemi mintára épült hasonló templomok, portálja gótikus, a homlokzaton a 12 apostol szobrai állnak.
További kitérők: Estella után sok kitérőre lett volna alkalom, de nem lehetett a maximumra törekedni. Ezért csak néhány virtuális kitérőről essék szó Cirauquiban és környékén, valamint Puente da Reina településen. A Camino de Santiago-hoz vezető zarándokúton, Estella és Puente la Reina között található Cirauqui városa. Az 1200 körül épült San Román templom a XVI. és XVII. században számos bővítésen és felújításon ment keresztül. Megközelíteni a város közelében levő autópálya-csomóponttól lehet, a körforgalomtól kocsival 300 méter, majd gyalog további 500 méter. Szerencsére megőrizte csodálatos déli portálját, amely majdnem egy az egyben a korábbi San Pedro de la Rúa (Estella) templom portáljára hajaz, feltételezhető, hogy esetleg ugyananaz a szerző. Van a további útvonalon még egy hasonló templom Puente la Reinában, az Iglesia de Santiago. Mindhárom hegyes boltívű, és meghatározó elemként a belső ívet muszlim hatású patkóívek díszítik, tíz San Pedróban és San Románban, nyolc pedig Santiago templomában.
A teljesség kedvéért szerepeljenek a virtuális kalandozások folyamán felkereshető itteni egyéb templomok is. Cirauquiban a szerényebb Santa Catalina de Alejandría templom a XIII-XIV. század fordulója körüli időből, őrzi a korai gótika formáit, a várostól érhető el (a jellegzetes itteni autópályákra jellemző körforgalomtól kocsival 800 méter) a késői román stílusú XIII. századi Santa María en Aniz remeteség. Puente la Reinában is akad egy további templom, az Iglesia del Crucifijo, a déli bejárat későgótikus gazdagon díszített portáljával.
A Pamplonába vezető útról egy néhány kilométeres kitérővel értünk Eunate Santa María XII. század második felében épült román stílusú templomához. A templomosok a feltételezett építők, erre utal a nagyjából kör alakú alaprajz, hasonló templom volt útunkon korábban Torres del Río Szent Sír temploma. A templom a zarándokok számára épült, erre utalnak a templomban levő sírokon látható fésűskagyló jel, ami a Santiago de Compostelai zarándokutak jellegzetes útmutatója. A templom egyik megkülönböztető jellemzője a 33, oszlopfőkkel ellátott oszlopokon nyugvó boltívből álló galéria, amely érdekes módon független a templom épületétől, ezt a spanyol szakirodalom claustro exteriornak nevezi. A másik érdekesség a sátortető közepéből kiemelkedő harangfal ("campanile a vela"), amely merész szerkezeti megoldással a kupolán ül.
Visszatérve Eunate után a Pamplonába vezető főútra nem sokkal a város előtt egy kisebb kitérőt tettünk, hogy Gazólaz Nuestra Señora de la Purificación temploma kedvéért megtekinthessünk egy olyan galériás templomot, amely a Soria- és Segovia-környéki galériás templomoktól távolabb áll. A templom XIII. századi galériája stilisztikailag eltér a korábban látott galériáktól, de a teljesség kedvéért úgy érztük, hogy megérte elugrani ide is.
Gazólaz után Pamplona következett, sokat hallottunk a városról, az évenkénti bikafuttatásról. Tudnivaló, hogy a város egykor a pamplonai, majd később a navarrai királyság fővárosa volt ezer évvel ezelőtt. Két fő látnivalót érdemes a városban megtekinteni, a székesegyházat és a Navarra Múzeumot. Először a XVI. században alapított Nuestra Señora de la Misericordia kórházból kialakított múzeum esett az útunkba, megcsodáltuk a bejárat szép reneszánsz kapuját, mellesleg ez az egyetlen civil reneszánsz emlék Pamplonában. A bejárattól jobbra egy XVII. századi kápolna van, amely ma a múzeum része. A múzeum előtt nem messze tudtunk leparkolni, az azóta eltelt lassan egy évtized múltán valószínűleg ma már ez nehezen elképzelhető. Mivel siettünk, a múzeumba nem mentünk be, pedig érdemes lett volna, tudniillik a románkori székesegyházból csak néhány nagyon szép oszlopfő lett itt kiállítva, amelyek megőrződtek a későbbi gótikus átépítés után, az oszlopfők alkotója Maestro Esteban. A másik érdekes néznivaló a múzeumban a Leyre kolostorból származó elefántcsont ereklyetartó az ezredik évforduló körüli időből, eredetileg más rendeltetése volt, mert mór mesterek munkája. A kolostort egyébként az út folytatása során tekintettük meg. A Santa María la Real székesegyháznál is megálltunk ezután, megtekintettük az oldalsó XV. századi gótikus kapuzatot, valamint a XIX. század eleji klasszicista főhomlokzatot.
Virtuális kitérők: Navarrában Pamplona környékén elég sok román stílusú templom van, ha a Jaca felé vezető útra még egy napot szántunk volna (mai azért túlzás lett volna, így is egy hónapos volt a teljes út), akkor csámboroghattunk volna jobbra-balra kitérőkkel. Mivel mentünk egyenesen tovább, azért szerepeljenek itt azok a látnivalók is, amiket kihagytunk. A Pamplonából kifelé vezető úton még a városban volt az első alkalom, a tervezett (és megtett) útról letérve észak felé hét kilométer után érhettünk volna el Eusa San Esteban galériás templomához a XII-XIII. századforduló idejéből.
Visszatérve a Jaca felé vezető útra nem sokkal később Noáin településnél jobbra letérve egy húsz kilométeres kitérővel lehet megközelíteni a San Pedro de Echano templomot Olóriz városának közelében. A navarrai vidéki környezet egyik legszebb (ha nem is a legnagyobb) temploma, a híres Artáiz mellett. A templom érdekessége, hogy a bejárati portál az északi oldalon van. Kivételesen alább két kép mellett egy rövidebb videón lehet látni, hogy milyen szép környezetben áll a templom.
Legérdekesebb művészeti szempontból Artaíz XII. századi San Martín temploma. Pamplonából tovább kelet felé haladva Noáin után mindössze kilenc kilométer után kellett volna letérni és hét kilométeres kitérővel érhettük volna el a kis falut, ahol ilyen szokatlanul szép templom áll. A déli oldal portálja kiemelkedő művészi értékű, belül pedig gótikus falfestmények láthatók. 1958-ban a restaurálás során leválasztották a freskókat a restaurálás érdekében, majd a Navarra Múzeumba kerültek, de 2018 végén a freskók reprodukcióját feltették az apszisba, hogy a látogatók eredeti helyükön láthassák. És ha már arra jártunk volna, csupán száz méterre odébb megtekinthettünk volna egy helyreállított rómaikori kutat is.
Artaiztól lehetett volna még egy 26 kilométeres kitérőt tenni, amelyet csupán a teljesség kedvéért említek, nem pedig azért, hogy mindenáron meglátogassák az erre járók. Arce egy korábban létező város plébániatemploma volt, ma a Santa María remeteség magányos helyen van, hegyekkel körülvéve. Idilli hely, ahol élvezni lehet a navarrai vidék román stílusú gyönyörű példájának építészeti és szobrászati szépségét.
Miután gondolatban végiglátogattuk a szép templomokat, itt az ideje, hogy a Jaca felé vezető út művészettörténetileg fontos helyein végighaladjunk. Miután Pamplonából megtettünk több mint 42 kilométert, Liédana előtt jobbra letértünk Sangüesa felé. Négy és fél kilométer után értünk el a művészettörténeti könyvekben kétcsillagos (a Baedeker könyvek analógiájára utalva) Santa María la Real XII. század elején épült templomához. A főkapu a XII. század végén készült, tehát már a románból a gótikába történő átmenetet mutatja. A béllet feletti csúcsívek és azok tagozataiban egymás fölé helyezett figurák vannak, továbbá az oszlopok törzséhez tapadva megjelennek az "oszlopszobrok", melyek a gótikus kapuk elengedhetetlen tartozékai. A kapu a déli hosszoldalon van, talán azért ilyen gazdag kiképzésű, mert a compostelai zarándokútra néz.
Sangüesa után tovább haladtunk déli irányban Sos del Rey Catolicoba, a távolság nagyjából 12 kilométer. Azonban nem sokkal azután, hogy elhagytuk Sangüesát, elhaladtunk a San Adrián de Vadoluengo románkori temploma mellett anélkül, hogy tudtunk volna róla. Akár észre is vehettük volna, mert az úttól száz méterre áll, de a fáktól nem láthattuk. Az épületet 1122 körül építették, tipikus vidéki templom.
Sos del Rey Catolico arról nevezetes, hogy katolikus Ferdinánd 1452. március 10-én itt született. A város már nem Navarrában, hanem Aragóniában található, Aragónia öt nevezetes városának egyike. A XI. század végéről származó San Esteban templom kriptája a legrégebbi. A felső templom később épül ugyanabban az időben, amikor kastélyát Sancho Ramírez király (1134 -1137) újjáépíttette.
Visszatérve Liédena felé a Jaca felé vezető főútra, tovább haladva Yesa előtt tettünk egy utolsó négy kilométeres kitérőt, hogy megtekintsük Leyre kolostorát. A kolostor fontos szerepet játszott a pamplonai, majd a navarrai királyság születése során a IX. század előtt. Eredetileg a bencések alapították, de később a ciszterciek kezébe került. Ebben a kolostorban található az a panteon, amelyben a pamplonai királyság első uralkodói fekszenek. A kolostortemplom kriptája érdekes rövid oszlopaival kelti fel a figyelmet, ezen kívül a templom Porta Speciosa említendő gazdag szobordíszeivel.
Az itteni autópályákon sokhelyütt használatos kettős körforgalom sikerrel helyettesíti az általánosan alkalmazott kettős nyolcas és egyéb bonyolult letérőket, mivel egyszerűbb és olcsóbb, de ugyanúgy megfelel a céljának, ráadásul arra is alkalmas, hogy az autópályán tudjunk visszatérni, amire sajnos sokszor szükség lehet, amikor kiderül, hogy nem jó irányban haladunk. Ilyen kettős körforgalom volt Yesa előtt is, ahonnan Leyre felé tértünk le az autópályáról.
Ezután már több kitérőt nem tettünk, és még több mint hatvan kilométer megtétele után érkeztünk az aznapi úticélunkba, Jaca városába, amelyben az oklevelek tanusága szerint püspökséggel rendelkező katedrális és fellegvár volt és a XI. században született Aragóniai királyság első fővárosa lett 1077. és 1096 között, a székesegyház is javarészt ebben az időben épült. Miután elfoglaltuk a szobánkat a szállodában, sötétedés előtt még tettünk egy sétát a közelben levő belvárosban, ahol a hoteltől nem messze volt a San Pedro székesegyház, a város legfontosabb látnivalója és Spanyolország egyik legrégebbi román stílusú építménye. Említsük még meg a városházát, amely Aragónia egyik legfontosabb platereszk épülete.
Sétánk során még néhány látnivalót végigjártunk, ezekről szerepeljen alább néhány kép.
|
