várj egy kicsit Siklósi Miklós honlapja

Burgos, 4. nap

Burgostól délnyugatra
2012. május 30.

Quintanilla de las Viñas
Ermita visigótica
Hortigüela
Monasterio de San Pedro
   de Arlanza
Covarrubias
Barriosuso
Ermita Santa Cecilia
Santo Domingo de Silos
Apátság
Salas de los Infantes
Iglesia de Santa Cecilia
Hoyuelos de la Sierra
Iglesia de San Esteban
Ríocavado de la Sierra
Iglesia de Santa Columba
Pineda de la Sierra
Iglesia de San Esteban
Vizcaínos
Iglesia de San Martín
   de Tours
Jaramillo de la Fuente
Nuestra Señora
   de la Asunción
San Millán de Lara
kolostortemplom


Hátra Kezdőlap Előre






 
 
 

Ezúttal Burgosból délnyugati irányban indultunk el, hogy a Sierra de la Demanda hegység déli lejtőin található preromán és románkori és templomokon kívül Santo Domingo de Silos híres kolostorát is meglátogassuk. Az első célponthoz a főúttól balra kellett egy 4,5 kilométeres kitérőt tenni annak érdekében, hogy a vizigót vagy másképpen nyugati gót építészet egyik gyöngyszemét elérjük. Quintanilla de las Viñas település külterületén magányosan áll a VII. század végén vagy a VIII. elején épült Santa María remeteség. Valamikor boltozattal rendelkező háromhajós templom állt a helyén, mára a kereszthajó középső része és az apszis maradt meg, de még így is a vizigót építészet egyik legjobb példája. A templom belsejében és kívül is sok díszítő elem látható, fürtök, indák, állatfigurák és növényi motívumok. A templomban levő díszes domborműves kő, amely nem az eredeti helyén van sajnos, az olaszországi Cividale del Friuli longobárd templomának (Tempietto longobardo) díszítéseire emlékeztet.

  

Quintanilla de las Viñas, Ermita de Santa María, a remeteség kívülről

    

Quintanilla de las Viñas, Ermita de Santa María, képek a templom belsejéből és alaprajz, kékkel színezve a mostani állapot



Quintanilla de las Viñas, Ermita de Santa María, díszítés az apszis külső faláról

         Virtuális kitérő: Visszatérve a főútra Hortigüela felé haladtunk. Azonban mielőtt jobbra fordultunk volna a következő kiszemelt látnivalók felé, érdemes lett volna a főúton tovább haladva egy 7,5 kilométeres rövid kitérőt tenni, hogy még egy vizigót templomot megszemléljünk. Barbadillo del Mercado külterületén áll Keresztelő Szent János temploma. A templomról nincsenek írásos emlékek, építésének ideje bizonytalan. Tipológiája miatt vizigót eredetű lehet, és a román kor előtti időkben átépíthették vagy módosíthatták.
         Visszafelé menet Hortigüela felé még egy látogatást is megejthettünk volna, Hortigüelához közel van Cascajares de la Sierra települése közvetlenül az út mellett és a városka közepén áll a Natividad de Nuestra Señora templom, amelynek románkori apszisa megmenekült a későbbi átépítésektől, belül pedig egy románkori keresztelőmedence is megmaradt.

  

Barbadillo del Mercado, Ermita de San Juan Bautista



Cascajares de la Sierra, Iglesia de la Natividad de Nuestra Señora

    

Cascajares de la Sierra, Iglesia de la Natividad de Nuestra Señora, apszis, keresztelőmedence

         Hortigüela külterületén állnak a San Pedro de Arlanza kolostor romjai. Ezen a tájon forgatta 1966-ban Sergio Leone "A jó, a csúnya és a rossz" filmjének egyes jeleneteit, Clint Eastwood is jelen volt a itt. A XI. századi kolostor elődje egy 912-ben alapított, romjaiban ma is álló San Pedro el Viejo remeteség volt, a mai kolostor felett levő dombon, a kolostorból láthatók is a falak. Több fázisban épült, az apszis mozarab, a többi rész román stílusban.
         A domb alatti kolostort 1080-ban kezdték építeni román stílusban, a későbbiekben azonban gótikus stílusban alaposan átépítették, a kezdeti részekből alig maradt valami. A mai romos állapot nem a török hódításnak köszönhető, mint ahogy nálunk Magyarországon sajnálatosan ilyesmi sokszor megesett, hanem a Spanyolországban a XVIII. század végén, 1798-ban kezdődött kisajátítások miatt következett be. Ezek a kisajátítások az egyházi vagyonokat, birtokokat, kolostorokat, templomokat érintették, a kiváltó ok pedig egyrészt a framcia forradalom hatására Spanyolországban bekövetkezett liberális fordulat, másrészt a franciákkal 1793-1795 között vívott, valamint a Nagy-Britanniával 1796-ban kezdődően vívott háború volt, ami miatt Dél-Amerikával megszakadt a kapcsolat, és ezeknek a háborúknak a következtében a kincstár kiürült. Az egyházi vagyon eladása révén szerette volna a kincstár feltölteni tartalékait, és ezután következett be a magára maradt kolostorok tönkremenetele. Hasonló példát láttunk napokkal korábban, amikor Zamora közelében jártunk, Moreruela kolostora jutott hasonló sorsra.

  

Hortigüela, Ermita San Pedro el Viejo

  

Hortigüela, Ermita San Pedro el Viejo, a nyugati oromfal, mozarab apszis

  

Hortigüela, Monasterio de San Pedro de Arlanza

         A kolostortól nem tértünk vissza Hortigüela felé, hanem tovább mentünk a kanyargós hegyi úton. A következő megálló Covarrubias kedves kisvárosa volt, egy csomó képet ellőttünk itt, annyira tetszett. Külön említésre érdemes a Torreón vagy Torre de doña Urraca, kasztíliai királynő nevéhez kapcsolodó torony. A torony római alapokon a X. század táján épült mozarab stílusban Kasztília területének egyik stratégiai védelmi pontjaként, védve az Arlanza folyó gázlóját.

    

Covarrubias, városkapuk, főtér

    

Covarrubias, kimentünk a városfalon kívülre, hogy pillantást vessünk az Arlanza folyóra

    

Covarrubias, Doña Urraca királynő, Torre de doña Urraca mozarab torony, a torony korábbi spanyol bélyegen

         Virtuális kitérő: Tovább haladva nem sokkal, csupán hat kilométerre a Santo Domingos kolostor előtt egy újabb kitérőt tehettünk volna, mindössze két kilométerre a Barriosuso melletti Santa Cecilia mozarab eredetű remeteség felé. A Santa Cecilia remeteséget már az 924-es év elején említik, ezért annak megépítését a IX. század vége és X. eleje közötti időre lehet tenni, a rekonkiszta folyamatában. A későbbiekben azonban több kiegészítés történt a XIII. század elején, amikor az eredeti portált román stílusú portállal helyettesítették, és ehhez a portálhoz galériát is csatoltak, csak a templom belsejében a diadalív tanúskodik a mozarab befolyásról.

   

Barriosuso, Ermita de Santa Cecilia

         Ezután hiába érkeztünk a hőn óhajtott Santo Domingo de Silos kolostort meglátogatni, nem volt szerencsénk, a spanyoloknál (és nem csak náluk, az olaszoknál is) szokásos szieszta miatt rossz időben jöttünk, a kolostor zárva volt és nem is volt remény, hogy bejussunk, mivel emiatt nem tudtunk volna időben visszatérni a szállásra és többet látni. Ez náluk biztos így van beütemezve, többet akarsz látni, több napot tölts ott. A Santo Domingo de Silos bencés kolostor, különös tekintettel a megőrzött román részekre, az európai középkori művészet egyik legnagyobb alkotása.
         Maga a kolostor vizigót eredetű a VII. századig visszamenően, azonban a mór hódítások után a XI. század közepén román stílusban épült újjá a San Millán de la Cogolla kolostorból származó Domingo Manso apátnak köszönhetően és a kasztíliai királyság legbefolyásosabb kolostorainak egyike lett. Maga az apát később szentté lett avatva, ennek következtében a zarándokok tönegesen látogatták és a pénzügyi adományoknak köszönhetően virágzó kolostorrá vált. Az adományoknak hála a kolostor a félsziget legfontosabb románkori emléke, a kolostor kerengője és egyéb részeinek domborművei világraszólóak.

    

Santo Domingo de Silos, a románkori kolostortemplom megmaradt kapuzata és az egyik oszlopfő

    

Santo Domingo de Silos, a kolostor kerengője és egy oszlopfő a sok közül

    

Santo Domingo de Silos, domborművek a kerengő sarkain

         Útunkat tovább folytatva elhaladtunk Salas de los Infantes Santa Cecilia temploma mellett, helyesebben mivel közvetlenül az út mellett volt, meg is álltunk pár percre, hogy körbejárjuk. Maga a templom románkori eredetű, de később gótikus stílusban átépítették a XV-XVI. században, csak a teljesen dísztelen nyugati fala eredeti, illetve a szerény kapuzat a déli oldalon. Lencsevégre kaptuk még a templom szomszédságában az elnéptelenedett Mazariegos település templomából átmentett plébániatemplom gyönyörű románkori homlokzatát.



Salas de los Infantes, Iglesia de Santa Cecilia



Salas de los Infantes, Mazariegos település templomának portálja

         Virtuális kitérő: A következő rövid pihenő Castrovido településnél volt. Az egyik nevezetességet az út menti parkolóból lehetett látni a dombtetőn, Castrovido várának XIV. századi tornyának a romját. Maga a vár eredete a keltiber és római időkre nyúlik vissza és a Kasztília és La Rioja közti utat ellenőrizte. Az utóbbi időkben felújították. A másik látnivaló a feltehetőleg preromán (vizigót) Virgen del Carmen remeteség a X. századból a településen kívül jellegzetes négyszögletes apszissal.

  

Castrovido, a vár az út menti parkolóból és felújítás után

  

Castrovido, Ermita de la Virgen del Carmen

         A következő megálló a Sierra de la Demanda hegység felé menet a XII. század végén épült román stílusú San Esteban Protomártir templom szép portáljával Hoyuelos de la Sierra településen.



Hoyuelos de la Sierra, Iglesia de San Esteban Protomártir

  

Hoyuelos de la Sierra, Iglesia de San Esteban Protomártir

         Virtuális kitérők: Hoyuelos de la Sierra után négy és fél kilométert megtéve Barbadillo del Pez település előtt egy útelágazáshoz értünk. Mi itt egy alacsonyabb rendű útra fordultunk balfelé Burgos irányába, azonban ha tovább mentünk volna a hegyek felé, akkor nem nagyon sok kilométert megtéve megtekinthettünk volna négy műemléket. Nem hagyhattuk viszont figyelmen kívül, hogy egyrészt eléggé magasan jártunk a tengerszint felett, másrészt helyenként komoly merredekségű emelkedőket kellet volna leküzdeni, a maximális meredekség 16,3% lett volna, nem beszélve az időtényezőről.



Domborzati profil Ríocavado de la Sierra és Pineda de la Sierra között

         Tekintsük át ezeket a kihagyott látnivalókat. Az első mindjárt az útelágazás közelében volt, a főúton tovább haladva 700 méter után Barbadillo del Pez következett, onnan pedig a városka külterületén újabb 700 méter után érkezhettünk volna Santa María de Urria apró remeteségéhez. A vizigót eredetről tanúskodik a négyszögletes apszis. A XII. században toldották hozzá a mai hajót, a román stílusú kapuzat érdekes spirál alakú mintákkal a nyugati oldalon van.

  

Barbadillo del Pez, Ermita de Nuestra Señora de las Nieves



Barbadillo del Pez, Ermita de Nuestra Señora de las Nieves, apszis

         A következő kitérő hét kilométer után következik (ha arra járunk legközelebb), Ríocavado de la Sierra Santa Columba románkori temploma a XII. századból. A templom apszisa a legérdekesebb a látogató számára.



Ríocavado de la Sierra, Iglesia de Santa Columba

         Az ezután következő 14 kilométeres útszakasz Pineda de la Sierra felé egy 1415 métermagas hágó leküzdésével jár együtt, a hágóig öt kilométeren közel 300 méteres szintkülönbséget kell megtenni. A fáradságot megérte volna a San Esteban Protomartir templom látványa a XII. századi galériájával a falu mögötti Sierra de la Demanda hegység háttere előtt.

  

Pineda de la Sierra, Iglesia de San Esteban Protomártir

  

Pineda de la Sierra, Iglesia de San Esteban Protomártir, a galéria belülről és a portál részlete

         Visszafelé menet Ríocavado de la Sierra és Barbadillo del Pez között nagyjából félúton balra kanyarodva 18 kilométer megtétele után érhettük volna el a negyedik néznivalót, Canales de la Sierra San Cristóbal remeteségét. A kisváros már a Kasztíliával szomszédos La Rioja régióhoz tartozik. A templom déli oldalához csatlakozó XII. század végi galéria csak részben maradt meg, de így is nagyon szép faragott részletek láthatók a galéria oszlopfőin, a kapuzat bélletein.

  

Canales de la Sierra, Ermita de San Cristóbal, kapuzat

    

Canales de la Sierra, Ermita de San Cristóbal, galéria, kapuzat részlete

         Barbadillo del Peztől Burgos felé menet egymás után három románkori templom várt arra, hogy tiszteletünket tegyük. Vizcaínos San Martín temploma volt az első, méghozzá galériás templom, a galéria oszlopain és a déli oldalon a galérián belüli kapuzat művészi oszlopfőivel, valamint a cantábriai templomoknál látott erotikus eresztámaszok itt is visszaköszönnek. A templom főhajója korábbi építésű, a harangtorony, a déli kapuzat és a galéria a XII. század végi bővítés eredménye.

    

Vizcaínos, Iglesia de San Martín de Tours, a galéria, a déli kapuzat és az apszis

    

Vizcaínos, Iglesia de San Martín de Tours, faragványok

         Még egy galériás templomban gyönyörkodhettünk ezután, Jaramillo de la Fuente Nuestra Señora de la Asunción temploma mindössze negyedórányi autóútra volt Vizcaínostól. Egyes szerzők a templom eredetét a XI. század végére vagy a XII. század elejére datálják, míg mások szerint inkább a XII. század utolsó harmadában épülhetett.

  

Jaramillo de la Fuente, Iglesia de la Asunción de Nuestra Señora, kapuzat és a galéria oszlopai



Jaramillo de la Fuente, Iglesia de la Asunción de Nuestra Señora, a galéria közelről

      

Jaramillo de la Fuente, Iglesia de la Asunción de Nuestra Señora, a galéria belülről és az egyik karakteres oszlopfő, valamint az apszis hátsó ablaka

         Jaramillo de la Fuente után érkeztünk San Millán de Lara háromhajós kolostortemplomához, ami elég meglepő volt, mivel a település legfeljebb 90 lakosa nem indokolja ekkora templom létezését. A hajdani kolostorból maradt mára ez a templom, először mozarab stílusban épült, a későbbiekben viszont román stílusban átépítették a XII. század folyamán. A déli homlokzat kapuzata félköríves archivoltokból áll, az oszlopfőkön fantasztikus állatok, griffek és hárpiák láthatók. A nyugati portál későbbi eredetű, sajnos a faragványok mára eléggé kopottak.

   

San Millán de Lara, látkép és a nyugati portál részlete

   

San Millán de Lara, a nyugati és a déli portál

         Virtuális kitérő: Mielőtt visszaérkeztünk volna Burgosba, egy utolsó virtuális kitérőt tehettünk volna (Burgos környékén akad még néhány hasonló lehetőség), Cojóbar település San Cristóbal románkori templomát egy kis 750 méteres kitérővel megnézhettük volna.

      

Cojóbar, Iglesia de San Cristóbal