|
Nagyon szerettünk volna elzarándokolni Santiago de Compostelába a híres Camino de Compostela útvonalon, de rá kellett ébrednünk, hogy még Leóntól is nagyon messze van, hiszen a távolság csak odafelé 360 kilométer, és abban az esetben, ha útközben nem térünk be sehova, akkor is feszített a 720 kilométeres program egy napra. Ahhoz viszont, hogy még egy napot betoldjunk, az ottartózkodás időtartama túl hosszúra nőtt volna egyrészt, másrészt a plusz egy nap alatt megtekinthető látnivalók nem lettek volna annyira jelentősek, hogy emiatt érdemes lett volna áldozni időt, pénzt, fáradságot. Ennek ellenére az alábbiakban röviden szeretném részletezni, mi mindent láthattunk volna, ha rászántuk volna magunkat ezekre a további érdekes látnivalókra.
A város székesegyháza több szakaszban épült, eredetileg egy románkori templom helyén (1069-ben) a XV. században gótikus stílusban folytatták építeni, majd a későbbi évszázadokban reneszánsz stílusban folytatták, végül a főhomlokzat a XVIII. századból barokk stílusú.
A városban még említésre érdemesek a városfalak, az első falakat még a rómaiak húzták fel.
A következő nagyobb település Ponferrada, León és Galícia határán van, ebből kifolyólag a leóni és a galíciai nyelvjárások határterületén. A leóni nyelvjárás a hivatalos spanyol kasztíliai nyelvjáráshoz áll közel, a galíciai nyelvjárás viszont a portugál nyelvhez áll közel. Ponferrada környékén és nyugatabbra a korábbi századok műemlékei is különböznek a kasztíliai műemlékektől, ez a megállapítás főleg a későbbi, románkori műemlékekre vonatkozik, a korai nyugati-gót vagy mozarab épületek még hasonlóak a félsziget többi területén található épületekhez. A város a Santiago de Compostelába vezető egyik legfontosabb zarándokút, a Camino Francés mentén található (a zarándokutakról részletesebben külön oldalt szentelek honlapomon). Magában a városban három fontosabb látnivaló tarthat érdeklődésre számot, emellett kissé távolabb is több látnivaló jöhet számba a várostól délre, illetve a Compostelába vezető út mentén. A városban a legfontosabb látnivaló azok számára, akik a kisszámú mozarab műemlékekre kiváncsiak, a Santo Tomás de las Ollas templom a X-XI. századból, a négyszögletes hajóhoz egy ovális, 9-árkádos patkóíves apszis csatlakozik, a templom külseje nem kimondottan érdekes.
Impozáns benyomást kelt a templomosok román stílusú, monumentális vára, amelyet a kasztíliai királyok azért adományoztak a templomosoknak, hogy a Compostelába vezető zarándokutat védjék. A vár legrégebbi része a XII. században épült.
A város területén áll a román stílusú egyszerű XI. századra datálható Santa María de Vizbayo templom, a városban járva és a délebbre található két további látnivaló felé menet nem lehet kihagyni.
Ponferradatól délre kiszemeltünk egy kis kitérőt, kevesebb mint 20 kilométerre délre a hegyek felé az első pont Monasterio de San Pedro de Montes lett volna, de az igazság kedvéért csak azért, mert útba esett egy mozarab nevezetesség, Peñalba de Santiago temploma felé, még további hat kilométerre. Az összesen több mint 50 kilométeres kitérő nem tűnik soknak, de a hegyi utakon időben legalább két óra időbe került volna, nem is beszélve arról, hogy a két látnivaló miatt nem igazán lett vona érdemes venni a fáradságot. Ennek ellenére szerepeljen alább, mit mulaszthattunk el. A San Pedro de Montes kolostort eredetileg San Fructuoso alapította még 635-ben, San Fructuoso halála után tanítványai folytatták a szerzetesi életet, a VIII. században a muzulmán támadások után a X. században tért vissza az élet. Mára csak a romokban lehet gyönyörködni. A kolostortól nem messze áll egy mozarab remeteség, az Ermita de Santa Cruz de Montes a VII. századból, amelyet a mórok kiűzése után a IX. században építettek újjá. Az egyszerű épület egyetlen dísze a bejárat feletti dombormű volt, amelyet 2007-ben barbár módon elloptak, máig sem került elő.
A végső cél a híres Peñalba de Santiago mozarab templom, amelynek mára sajnos csak a mozarab kapuja tarthat számot érdeklődésre, a templom épülete kívülről monolit tömbökből áll.
Ponferrada után következett a X. században alapított Santa María de Carracedo kolostor, először a bencésekhez tartozott, később a ciszterciekhez. A műemlék kiesik a Camino Francés zarándokút útvonalából, az útvonal egy kicsit északabbra halad. Maga az emlékmű félig romos, a román elemeken túl XII. és XIII. századi korai gótikus elemeket is tartalmaz, a leóni királyok feleségei itt tartózkodtak.
A következő célpont Villafranca del Bierzo lett volna, a városkánál találkozik a Camino de Francés, amely végső soron a Santiago de Compostelába vezető út és a Camino Olvidado, amely az Olviedóból errefelé vezető leágazása az idevezető zarándokutak bonyolult elágazásainak. A városkában néhány nevezetesség szerepel, mindenekelőtt a San Francisco kolostor, amelyet León királynője, Doña Urraca alapított 1213-ban. A kapuzat alsó része megőrizte a román stílusú részleteket, a kolostor a későbbiekben több alkalommal felújításokon esett át.
Villafranca del Bierzo másik nevezetessége a Santiago Apóstol templom. Amikor 2015-ben jóváhagyták a UNESCO Világörökség "Caminos de Santiago de Compostela: Camino francés y Caminos del Norte de España», azaz a Santiago de Compostelába vezető franciaországi és észak-spanyolországi zarándokút témáinak bővítését, a templomot a spanyolok retrospektív leltár címen szerették volna hozzátoldani a téma nevezetességeihez (ebben a kiegészítésre szánt listában összesen több mint 1910 objektum szerepelt (Aragónban 148, Navarrában 377, La Riojában 83, Castilla y Leónban 931, Galíciában 367). A templom fő nevezetessége az itteni Puerta del Perdón, azaz a Megbocsátás kapuja (a zarándokok fő célja Santiago de Compostelában, a székesegyház fő portálja ezzel a névvel), a hagyomány szerint 1122-ben III. Callixtus pápa ítélte oda a kiváltságot, hogy azok a zarándokok, akik egészségügyi okokból nem tudják elérni Santiago de Compostelát, itt megkaphassák a bűnbocsánatot, ez a lehetőség csak az úgynevezett jakabi szent években volt adatott, amikor a szent ünnepnapja július 25-én vasárnapra esett.
Ha már arra járunk, érdemes megtekinteni a közelben még egy templomot, a VII. században San Fructuoso által alapított San Juan templomot, jelenlegi kinézete a XII-XIII. század fordulójának állapotát tükrözi. Ez a templom is szerepel a fentebb említett retrospektív listában.
A továbbiakban Compostela felé a Camino Francés, azaz a Franciaországból vezető fő zarándokút és az autóút elágaznak, a zarándokutak sokhelyütt vadregényesebb tájakon vezetnek, mint a praktikus útvonalakat választó autóutak építői. Az autóút Lugo felé vezet, kis híján 80 kilométer után lehet elérni a várost és egyúttal a zarándokutak egy másik szakaszát, a Camino Primitivo-t. A megnevezés magyarul megtévesztő, az út nem arra utal, hogy primitív, hanem azt jelenti spanyolul, hogy elsődleges, állítólag II. Alfonso asztúriai király lehetett az első ismert zarándok, aki ezt az utat követte Oviedóból, aki, miután meghallotta a szent test felfedezésének híreit, eljutott Compostela felé, hogy tanúja legyen az eseménynek. Lugo fő temploma a Santa María székesegyház. Mivel közel van Compostelához, a románkori templom a századok során sokat változott, sok későbbi kiegészítést kellett elszenvednie, mindenesetre a UNESCO Világörökség "Caminos de Santiago de Compostela: Camino francés y Caminos del Norte de España», azaz a Santiago de Compostelába vezető franciaországi és észak-spanyolországi zarándokút részét képezi.
A másik nevezetesség a valamikori Lucus Augusti (Lugo rómaikori neve) városfala, a legjobb állapotban fennmaradt római fal az egész Ibériai-félszigeten. Fennállásának tizenhét évszázada alatt nem végeztek rajta olyan változtatásokat, amelyek jelentősen módosították volna eredeti tervezője, Vitrubio koncepcióját.
Lugótól nem messze, a Camino Primitivo mentén haladva 14 kilométerre Bóveda de Mera településen található egy késő római III. századi Cibeles istennőnek szentelt szentély, amelyet később Szent Eulália kultuszává alakítottak át. A valamikori kétszintes építmény alsó része maradt fenn, amelynek belsejében olyan festmények őrződtek meg, amelyek különböző madarakat (papagáj, fácán, páva (az istennő szimbóluma), galamb, liba és kacsa) és stilizált növényi motívumokat ábrázolnak.
Ahhoz, hogy Compostelába érjünk, kénytelenek vagyunk az autóutat választani, bár természetesen a sok erre járó zarándok a Camino Primitivo-n, majd később Melide után a Camino Francés-en haladva a "rövidebb" (de gyalogos) úton juthat el Compostelába. Autóval majdnem a tengerpartig kell kerülni északnyugat felé nem érintve A Coruña kikötővárosát és onnan lehet dél felé venni az irányt Composteláig még kb. 50 kilométerre. A dél felé történő letérés előtt egy pár kilométeres kitérővel meg lehet látogatni egy tipikusan galíciai és egyúttal Portugáliában is ismerős románkori templomot Cambre-ban. A XII. századi Santa María templom a galíciai román stílus legjelentősebb temploma.
Cambre után már csak kb. 60 kilométer "zarándoklás" után érhetjük el Santiago de Compostelát. A compostelai Szent Jakab székesegyház Spanyolország legnagyobb románkori temploma, méretében és díszítésében is a legjelentősebb zarándoktemplomok közé tartozik. A tudnivalókról a szakirodalomból és az internetről lehet mindent megtudni.
|
