|
5. rész, Az olvasó (Jelenések 1,1-3)
5. rész, felső sor 1) Előkészület a harag hét poharának kitöltésére
5. És ezeknek utána látám, és íme megnyittaték a mennyben a bizonyságtétel sátorának temploma, 6. És kijöve a templomból a hét angyal, akinél a hét csapás vala, tiszta és fehér gyolcsba öltözve, és mellüknél aranyövekkel körülövezve. 7. És egy a négy lelkes állat közül ada a hét angyalnak hét aranypoharat, amely az örökkön-örökké élő Istennek haragjával teljes vala. 8. És megtelék a templom füsttel az Isten dicsőségének és erejének miatta, és senki a templomba be nem mehet vala, mígnem a hét angyal hét csapása bevégeztetik. 2) Az első pohár kitöltése a földre
1. És hallék nagy szózatot a templomból, amely mondja vala a hét angyalnak: Menjetek el és töltsétek ki a földre az Isten haragjának hét poharát! 2. Elméne azért az első, és kitölté az ő poharát a földre: és támada gonosz és ártalmas fekély azokon az embereken, akiken vala a fenevad bélyege, és akik imádják vala annak képét. 3) A második és a harmadik pohárból felöntötték a vizekbe
3. A másik angyal is kitölté az ő poharát a tengerbe: és olyanná lőn, mint a halott vére; és minden élő állat meghala a tengerben. 4. A harmadik angyal is kitölté az ő poharát a folyóvizekbe és a vizek forrásaiba: és lőn vér. 5. És hallám, hogy a vizek angyala ezt mondja vala: Igaz vagy, Uram, aki vagy és aki valál, te Szent, hogy ezeket ítélted, 6. Mivelhogy szentek és próféták vérét ontották, vért adál nekik inni; mert méltók arra. 7. És hallám, hogy más az oltárról ezt mondja vala: Jól van, Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid. 4) A negyedik pohár kiöntése a napra (töredék)
8. A negyedik angyal is kitölté az ő poharát a napra: és adaték annak, hogy az embereket tikkassza tűzzel. 9. És tikkadának az emberek nagy hévséggel, és az Istennek nevét káromlák, akinek hatalma vala e csapásokon; és nem térének meg, hogy neki dicsőséget adjanak. 5) Az ötödik és a hatodik pohár kiöntése a a fenevad trónjára és az Eufráteszre
10. Az ötödik angyal is kitölté az ő poharát a fenevad királyi székére: és lőn az ő országa sötét, és rágják vala az ő nyelvüket a kín miatt, 11. És káromlák a menny Istenét az ő kínjaik és fekélyeik miatt, és meg nem térének az ő cselekedeteikből. 12. A hatodik angyal is kitölté az ő poharát a nagy folyóvízre, az Eufráteszre, és kiszárada annak vize, hogy a napkelet felől jövő királyoknak út készíttessék. 6) Varangyok
13. És láték a sárkány szájából és a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lelket kijőni, a békákhoz hasonlókat; 14. Mert ördögi lelkek azok, akik jeleket tesznek; akik elmennek a földnek és az egész világnak királyaihoz, hogy egybegyűjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára. 15. (Íme eljövök, mint a tolvaj. Boldog, aki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát.) 16. Egybegyűjték azért őket a helyre, amelyet zsidóul Armageddonnak neveznek. 7) A hetedik poharat a levegőbe öntik
17. A hetedik angyal is kitölté az ő poharát a levegőégre: és nagy szózat jöve ki a mennyei templomból a királyi széktől, amely ezt mondja vala: Meglett! 18. És lőnek zendülések és mennydörgések és villámlások; és lőn nagy földindulás, amilyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilyen nagy. 19. És a nagy város három részre szakada, és a pogányok városai elesének; és a nagy Babilon megemlítteték az Isten előtt, hogy adjon annak inni az ő búsult haragja borának poharából. 20. És minden sziget elmúlék, és hegyek nem találtatának többé. 21. És nagy jégeső, mint egy-egy talentum, szálla az égből az emberekre; és káromlák az Istent az emberek a jégeső csapásáért, mert annak csapása felette nagy. 5. rész, alsó sor 1) A parázna a sok vizen ül
1. És jöve egy a hét angyal közül, akinél a hét pohár vala, és szóla velem, mondván nekem: Jövel, és megmutatom neked a nagy paráznának kárhoztatását, aki a sok vizen ül, 2. Akivel paráználkodtak a föld királyai, és az ő paráznaságának borával megrészegedtek a föld lakosai. 2) A veres fenevadon ülő parázna, a Bárány által legyőzetik
3. És lélekben elvitt engem egy pusztába, és láték egy asszonyt ülni egy vörös fenevadon, amely teljes vala káromlásnak neveivel, amelynek hét feje és tíz szarva vala. 4. Öltözött vala pedig az asszony bíborba és skarlátba, és megékesíttetett vala arannyal, és drágakővel, és gyöngyökkel, kezében egy aranypohár vala, tele utálatosságokkal és az ő paráznaságának tisztátalanságával, 5. És az ő homlokára egy név vala írva: Titok; a nagy Babilon, a paráznáknak és a föld utálatosságainak anyja. 6. És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől; és nagy csodálkozással csodálkozám, mikor látám őt. 7. És monda nekem az angyal: Miért csodálkozol? Én megmondom neked ez asszonynak titkát, és a fenevadét, amely őt hordozza, amelynek hét feje és tíz szarva van. 8. A fenevad, amelyet láttál, volt és nincs; és a mélységből jő fel, és megy a veszedelemre. És a föld lakosai csodálkoznak (akiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe e világ alapítása óta) látván a fenevadat, amely vala és nincs, noha van. 9. Itt az elme, amelyben van bölcsesség. A hét fő a hét hegy, amelyen az asszony ül; 10. Király is hét van; az öte elesett, és az egyik van, a másik még el nem jött; és mikor eljő, kevés [ideig] kell annak megmaradni. 11. A fenevad pedig, amely vala és nincs, az maga a nyolcadik, és a hét közül való; és a veszedelemre megy. 12. A tíz szarv pedig, amelyet láttál, tíz király, olyanok, akik még birodalmat nem kaptak, de hatalmat kapnak mint királyok egy óráig a fenevaddal. 13. Ezeknek egy a szándékuk; erejüket és hatalmukat is a fenevadnak adják. 14. Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és az ővele való hivatalosok és választottak és hívek [is]. 15. És monda nekem: A vizek, amelyeket láttál, ahol a parázna ül, népek azok, és sokaságok, és nemzetek, és nyelvek. 16. És a tíz szarv, amelyet láttál a fenevadon, ezek meggyűlölik a paráznát, és kifosztják és mezítelenné teszik, és eszik annak húsát, és megégetik őt tűzzel. 17. Mert az Isten adta azoknak szívébe, hogy az ő szándékát cselekedjék, és egy szándékon legyenek, és adják az ő birodalmukat a fenevadnak, míglen betelnek az Isten beszédei. 18. És az asszony, amelyet láttál, ama nagy város, amelynek királysága van a földnek királyain. 3) Babilon bukása, démonok támadták meg
1. És ezek után láték más angyalt leszállani a mennyből, akinek nagy hatalma vala; és a föld fénylett annak dicsőségétől. 2. És kiálta [teljes] erejéből, nagy szóval mondván: Leomlott, leomlott a nagy Babilon, és lett ördögöknek lakhelyévé, minden tisztátalan léleknek tömlöcévé, és minden tisztátalan és gyűlölséges madárnak tömlöcévé! 3. Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ővele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak. 4. És hallék más szózatot a mennyből, amely ezt mondja vala: Fussatok ki belőle, én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból; 5. Mert az ő bűnei az égig hatottak, és megemlékezett az Isten az ő gonoszságairól. 6. Fizessetek úgy neki, amint ő fizetett nektek, és kétszerrel kettőztessétek meg neki az ő cselekedetei szerint; amely pohárból itatott, ugyanabból két annyit töltsetek neki. 7. Amennyire dicsőítette magát és dobzódott, annyi kínnal és gyásszal fizessetek neki, mert ezt mondja az ő szívében: Úgy ülök, mint királynéasszony, és nem vagyok özvegy, és semmi gyászt nem látok. 8. Ennek okáért egy nap jőnek őreá az ő csapásai: a halál, a gyász és az éhség; és tűzzel égettetik meg; mert erős az Úr, az Isten, aki megbünteti őt. Királyok, kalmárok és hajósok jajgatása. Öröm a mennyben 9. És siratják őt, és jajgatnak őrajta a föld királyai, akik vele paráználkodtak és dobzódtak, mikor az ő égésének füstjét látják, 10. Nagy távol állva az ő kínjától való félelem miatt, mondván: Jaj-jaj, te nagy város, Babilon, te hatalmas város, hogy egy órában jött el ítéleted! 11. A föld kalmárai is siratják és jajgatják őt, mert az ő áruikat immár senki nem veszi; 12. Arany-, és ezüst-, és drágakő-, és gyöngy-, és gyolcs-, és bíbor-, és selyem-, és skarlátcikkeket; és minden thinfát és minden elefántcsont edényt, és drágafából és rézből és vasból és márványkőből [csinált] minden edényt; 13. És fahéjat és illatszereket, és kenetet és tömjént, és bort és olajat, és zsemlyelisztet és gabonát, és barmokat és juhokat, és lovakat és kocsikat, és rabokat és emberek lelkeit. 14. És a gyümölcs, amit a te lelked kívánt, eltávozott tőled, és minden, ami ínyes és pompás, eltávozott tőled, és többé azokat meg nem találod. 15. Ezeknek árusai, akik meggazdagodtak őtőle, távol állanak az ő kínjától való félelem miatt, sírván és jajgatván, 16. És ezt mondván: Jaj-jaj, a nagy város, amely öltözött gyolcsba és bíborba és skarlátba, és megékesíttetett arannyal, drágakövekkel és gyöngyökkel; hogy elpusztult egy órában annyi gazdagság! 17. És minden hajósmester, és a hajókon levők mind, a sokaság, és az evezők, és valakik a tengeren kereskednek, távol állának. 18. És kiáltának, látván az ő égésének füstjét, és ezt mondják vala: Mi hasonló e nagy városhoz? 19. És port hányván az ő fejükre, kiáltának sírván és jajgatván, és ezt mondván: Jaj-jaj! Az a nagy város, amelyben meggazdagodott mindenki, akinek hajói voltak a tengeren, annak drágaságaiból, hogy elpusztult egy órában! 20. Örülj őrajta, menny, és ti szent apostolok és próféták, mert az Isten büntette meg őt értetek való büntetéssel. 4) Az Angyal malomkövet dob a tengerbe (A kárpit hiányzik)
21. És egy erős angyal egy nagy malomkőhöz hasonló követ felvőn, és a tengerbe veté, ezt mondván: Ilyen módon nagy sebességgel vettetik el Babilon, ama nagy város, és többé meg nem találtatik! 22. És hárfásoknak és muzsikásoknak, és síposoknak és trombitásoknak szava tebenned többé nem hallatik; és semmi mesterségnek mestere nem találtatik többé tebenned; és malomnak zúgása sem hallatik többé tebenned; 23. És szövétneknek világossága többé tebenned nem fénylik; és vőlegénynek és menyasszonynak szava sem hallatik többé tebenned; mert a te kalmáraid valának a földnek fejedelmei; mert a te bűvöléseidtől eltévelyedtek mind a népek. 24. És abban prófétáknak és szenteknek vére találtatott, és mindeneknek, akik megölettek a földön. 5) Az elítélt parázna (A kárpit hiányzik)
1. És ezek után hallám mintegy nagy sokaságnak nagy szavát az égben, amely ezt mondja vala: Halleluja! Az üdvösség és a dicsőség és a tisztesség és a hatalom az Úré, a mi Istenünké! 2. Mert igazak és igazságosak az ő ítéletei, és azt a nagy paráznát, amely a földet megrontotta az ő paráznaságával, elítélte, és megbosszulta az ő szolgáinak vérét annak kezén. 3. És másodszor is mondának: Halleluja! És: Annak füstje felmegy örökkön-örökké. 4. És leborula a huszonnégy vén és a négy lelkes állat, és imádá az Istent, aki a királyi székben ül vala, mondván: Ámen! Halleluja! 5. És a királyi széktől szózat jöve ki, amely ezt mondja vala: Dicsérjétek a mi Istenünket mindnyájan, ő szolgái, akik félitek őt, kicsinyek és nagyok! 6) A bárány menyegzője (A kárpit hiányzik)
6. És hallám mintegy nagy sokaság szavát, és mintegy sok vizek zúgását, és mintegy erős mennydörgések szavát, mondván: Halleluja! Mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a mindenható! 7. Örüljünk és örvendezzünk, és adjunk dicsőséget neki, mert eljött a Bárány menyegzője, és az ő felesége elkészítette magát, 8. És adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei. 9. És monda nekem: Írd meg: Boldogok azok, akik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak. És monda nekem: Ezek az Istennek igaz beszédei. 7) Szent János és az angyal (töredék)
10.És leborulék annak lábai előtt, hogy imádjam őt, de monda nekem: Meglásd, ne tedd; szolgatársad vagyok neked és a te atyádfiainak, akiknél a Jézus bizonyságtétele van; Istent imádd, mert a Jézus bizonyságtétele a prófétaság lelke. |
