|
1. rész, Az olvasó
Mindegyik következő rész egy hasonló kárpittal kezdődik, sajnos néhány rész elejéről a kárpit hiányzik. Jel. 1. rész 1. Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott neki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, amiknek meg kell lenniük hamar: Ő pedig elküldvén [azt] az ő angyala által, megjelenté az ő szolgájának, Jánosnak. 2. Aki bizonyságot tett az Isten beszédéről és Jézus Krisztus bizonyságtételéről, mindenről, amit látott. 3. Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, amelyek megírattak abban; mert az idő közel van. 1. rész, felső sor 1) Szent János Patmoszban (A kárpit hiányzik)
4. János a hét gyülekezetnek, amely Ázsiában van: Kegyelem nektek és békesség attól, aki van, aki vala és aki eljövendő; és a hét lélektől, amely az ő királyi széke előtt van. 5. És a Jézus Krisztustól, aki a hű tanúbizonyság, a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme. Annak, aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az ő vére által. 9. Én, János, aki nektek atyátokfia is vagyok, társatok is a Jézus Krisztus szenvedésében és királyságában és tűrésében, a szigeten valék, amely Patmosznak neveztetik, az Isten beszédéért és a Jézus Krisztus bizonyságtételéért. 2) Hét egyház Ázsiában és hét angyal
10. Lélekben valék ott az Úrnak napján, és hallék hátam mögött nagy szót, mint egy trombitáét. 11. Amely ezt mondja vala: Én vagyok az Alfa és az Ómega, az Első és Utolsó; és: Amit látsz, írd meg könyvben, és küldd el a hét gyülekezetnek, amely Ázsiában van, Efézusban, Szmirnában, Pergámumban, Tiatirában, Szárdiszban, Filadelfiában és Laodiceában. A kárpit bal oldalán Szent János a bal kezét a szájához emeli: bejelenti a jobb kézben tartott könyvben leírt jelenéseket. 3) A hét csillag és hét gyertyatartó titka
12. Megfordulék azért, hogy lássam a szót, amely velem beszéle; megfordulván pedig, láték hét arany gyertyatartót. 13. És a hét gyertyatartó között hasonlót az Ember Fiához, bokáig érő ruhába öltözve, és mellénél aranyövvel körülövezve. 14. Az ő feje pedig, és a haja fehér vala, mint a fehér gyapjú, mint a hó; és a szemei olyanok, mint a tűzláng. 15. És a lábai hasonlók valának az izzó fényű érchez, mintha kemencében tüzesedtek volna meg; a szava pedig olyan, mint a sok vizek zúgása. 16. Vala pedig a jobb kezében hét csillag; és a szájából kétélű éles kard jő vala ki; és az ő orcája, mint a nap, [amikor] fénylik az ő erejében. 17. Mikor pedig láttam őt, leesém az ő lábaihoz, mint egy holt. És reám veté az ő jobb kezét, mondván nekem: Ne félj! Én vagyok az Első és az Utolsó. 18. És az Élő, pedig halott valék, és íme élek örökkön-örökké, ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai. 19. Írd meg, amiket láttál, és amik vannak, és amik ezek után lesznek. 20. A hét csillag titkát, amelyet láttál az én jobb kezemben, és a hét arany gyertyatartót. A hét csillag a hét gyülekezet angyala, és amely hét gyertyatartót láttál, az hét gyülekezet. E teofánia során az „ember fiához” hasonló lény feltárja a földre leborult Szent János előtt a hét gyertyatartó misztériumát, amelyek Ázsia hét templomát jelképezik, a jobb tenyerén tartott hét csillag pedig a hét egyház angyalait ábrázolja. A szájában tartott kétélű kard az isteni Ige erejét szimbolizálja. 4) Isten felséges voltának jelenése
1. Ezek után látám, és íme egy megnyílt ajtó [vala] a mennyben, és az első szó, amelyet mint egy velem beszélő trombitának szavát hallék, ezt mondja vala: Jöjj fel ide, és megmutatom neked, amiknek meg kell lenni ezután. 2. És azonnal elragadtatám lélekben: és íme, egy királyi szék vala letéve a mennyben, és üle [valaki] a királyi székben. 3. És aki üle, tekintetére nézve hasonló vala a jáspis- és szárdiuszkőhöz; és a királyi szék körül szivárvány [vala], látszatra smaragdhoz hasonló. 4. És a királyi szék körül huszonnégy királyi szék [vala]; és a királyi székekben látám ülni a huszonnégy vént fehér ruhákba öltözve, és a fejükön aranykoronák valának. 5. A királyi székből pedig villámlások és mennydörgések és szózatok jőnek [vala] ki. És hét tűzlámpás ég [vala] a királyi szék előtt, amely az Istennek hét lelke. 6. És a királyi szék előtt üvegtenger [vala], hasonló a kristályhoz; és a királyi szék közepette és a királyi szék körül négy lelkes állat, szemekkel teljesek elöl és hátul. 7. És az első lelkes állat hasonló [vala] az oroszlánhoz, és a második lelkes állat hasonló a borjúhoz, és a harmadik lelkes állatnak olyan arca [vala], mint egy embernek, és a negyedik lelkes állat hasonló [vala] a repülő sashoz. 8. És a négy lelkes állat, amelyek közül mindeniknek hat-hat szárnya [vala], körös-körül és belül teljes [vala] szemekkel, és meg nem szűnik [vala] nappal és éjjel ezt mondani: Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki vala, és aki van, és aki eljövendő. Az Isten a trónon ül a hétpecsétes könyvvel mandorlában, amelyet a tetramorf négy állata, az oroszlán, a bika, az ember és a sas vesz körül, mellette a 24 vén. 5) Ünnepies imádat az Isten trónja körül, a huszonnégy vén imádása
9. És mikor a lelkes állatok dicsőséget, tisztességet és hálát adnak annak, aki a királyi székben ül, annak, aki örökkön-örökké él. 10. Leesik a huszonnégy vén az előtt, aki a királyi székben ül, és imádja azt, aki örökkön-örökké él, és az ő koronáit a királyi szék elé teszi, mondván: 11. Méltó vagy, Uram, hogy végy dicsőséget és tisztességet és erőt, mert te teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremttettek. A középkor teológusai számára ez a 24 vén vagy az Ószövetség 24 könyvének, vagy a 12 prófétának és 12 apostolnak (a régi és az új törvény) felelt meg. 6) Szent János könnyei
1. És láték annak jobb kezében, aki a királyi székben üle, egy könyvet, amely be volt írva belül és hátul, és le volt pecsételve hét pecséttel. 2. És láték egy erős angyalt, aki nagy szóval kiálta: Ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet, és felbontsa annak pecsétjeit? 3. És senki, sem mennyen, sem földön, sem föld alatt, nem tudta a könyvet felnyitni, sem ránézni. 4. Én azért igen sírok vala, hogy senki nem találtaték méltónak a könyv felnyitására és elolvasására, a ránézésre sem. 5. És egy a vének közül monda nekem: Ne sírj! Íme, győzött a Júda nemzetségéből való oroszlán, Dávid gyökere, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétjét. A szent a kárpit közepén van ábrázolva, és nem a szélén, mint általában. Tőle jobbkézre az angyal szalagot tart, balkézre a vének egyike, aki a szenthez szól. 7) A Bárány elveszi a hétpecsétes könyvet
6. És láték a királyi szék és a négy lelkes állat között és a vének között egy Bárányt állani, mint egy megölöttet, hét szarva és hét szeme vala, ami az Istennek hét Lelke, amely elküldetett az egész földre. 7. És eljöve és elvevé a könyvet a királyi székben ülőnek jobb kezéből. 8. És mikor elvevé a könyvet, a négy lelkes állat és a huszonnégy vén leborula a Bárány előtt, mindeniknél hárfák és aranypoharak lévén, jó illatokkal tele, amik a szentek imádságai. 9. És éneklének új éneket, mondván: Méltó vagy, hogy elvedd a könyvet és megnyisd annak pecsétjeit, mert megölettél, és megváltottál minket Istennek a te véred által, minden ágazatból és nyelvből és népből és nemzetből, 10. És tettél minket a mi Istenünknek királyokká és papokká, és uralkodunk a földön. 1. rész, alsó sor 1) Az angyalok és minden teremtmény dicsérik a Bárányt (A kárpit hiányzik)
11. És látám és hallám a királyi szék, a lelkes állatok és a vének körül sok angyalnak szavát (és az ő számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer vala); 12. Nagy szóval ezt mondván: Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt, és gazdagságot, és bölcsességet, és hatalmasságot, és tisztességet, és dicsőséget, és áldást. 13. Sőt hallám, hogy minden teremtett állat, amely van a mennyben, és a földön, és a föld alatt, és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondja vala: A királyi székben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön-örökké! 14. És a négy lelkes állat monda: Ámen. És a huszonnégy vén leborult és imádá az örökkön-örökké élőt. 2) Az első pecsét felnyitása: a győztes fehér lovon
1. És látám, mikor a Bárány a pecsétekből egyet felnyitott, és hallám, hogy a négy lelkes állat közül egy monda, mintegy mennydörgésnek szavával: Jöjj és lásd! 2. És látám, és íme, egy fehér ló, és a rajta ülőnél íj vala; és adaték neki korona; és kijöve győzve, és hogy győzzön. 3) A második pecsét felnyitása: a vörös ló és a háború (A kárpit hiányzik)
3. És mikor a második pecsétet felnyitotta, hallám, hogy a második lelkes állat ezt mondá: Jöjj és lásd! 4. És előjöve egy másik, vörös ló, és aki azon üle, megadaték annak, hogy a békességet elvegye a földről, és hogy [az emberek] egymást öljék; és adaték annak egy nagy kard. 4) A harmadik pecsét felnyitása: a fekete ló és éhínség
5. És mikor felnyitotta a harmadik pecsétet, hallám, hogy a harmadik lelkes állat mondá: Jöjj és lásd! Látám azért, és íme, egy fekete ló; és annak, aki azon üle, egy mérleg vala kezében. 6. És hallék a négy lelkes állat közt szózatot, amely ezt mondja vala: A búzának mércéje egy dénár, és az árpának három mércéje egy dénár; de a bort és az olajat ne bántsd. 5) A negyedik pecsét: a fakó ló és a halál
7. És mikor felnyitotta a negyedik pecsétet, hallám a negyedik lelkes állat szavát, amely ezt mondja vala: Jöjj és lásd! 8. És látám, és íme, egy sárga színű ló; és aki rajta üle, annak a neve halál, és a pokol követi vala azt; és adaték azoknak hatalom a földnek negyedrészén, hogy öljenek fegyverrel, és éhséggel, és halállal, és a földnek fenevadai által. 6) Az ötödik pecsét: a vértanúk lelke
9. És mikor felnyitotta az ötödik pecsétet, látám az oltár alatt azoknak lelkeit, akik megölettek az Istennek beszédéért és a bizonyságtételért, amelyet kaptak. 10. És kiáltának nagy szóval, mondván: Uram, te szent és igaz, meddig nem ítélsz még, és nem állasz bosszút a mi vérünkért azokon, akik a földön laknak? 11. Akkor adatának azoknak egyenként fehér ruhák, és mondaték nekik, hogy még egy kevés ideig nyugodjanak, amíg beteljesedik mind az [ő] szolgatársaik[nak], mind az ő atyjukfiai[nak száma], akiknek meg kell öletniük, amint ők is [megölettek]. 7) A hatodik pecsét: a földrengés (A kárpit hiányzik)
12. Azután látám, mikor a hatodik pecsétet felnyitotta, és íme, nagy földindulás lőn, és a nap feketévé lőn, mint a szőrzsák, és a hold egészen olyan lőn, mint a vér; 13. És az ég csillagai a földre hullának, miképpen a fügefa hullatja éretlen gyümölcseit, mikor nagy szél rázza. 14. És az ég eltakarodék, mint mikor a papírtekercset összegöngyölítik, és minden hegy és sziget helyéből elmozdíttaték. 15. És a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasak, és minden szolga és minden szabad elrejték magukat a barlangokba és a hegyeknek kőszikláiba, 16. És mondának a hegyeknek és a kőszikláknak: Essetek mireánk és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyi székben ül, és a Bárány haragjától, 17. Mert eljött az ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg? |
