|
2. rész, Az olvasó (Jelenések 1,1-3), (hiányzó nagy kárpit) 2. rész, felső sor 1) A négy szél (A kárpit hiányzik)
1. Ezek után láték négy angyalt állani a földnek négy szegletén a földnek négy szélét tartva, hogy szél ne fújjon a földre, se a tengerre, se semmi élő fára. 2. És láték más angyalt feljőni napkelet felől, akinek kezében vala az élő Istennek pecsétje; és nagy szóval kiálta a négy angyalnak, akinek adatott, hogy ártson a földnek és a tengernek, 3. Ezt mondván: Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, míg meg nem pecsételjük a mi Istenünk szolgáit az ő homlokukon! 2) A minden népekből megváltottak üdvözült sokasága
4. És hallám a megpecsételtek számát: száznegyvennégyezer, az Izrael fiainak minden nemzetségéből elpecsételve. 5. A Júda nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt [vala]; a Rúben nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Gád nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; 6. Az Áser nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Naftali nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Manassé nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; 7. A Simeon nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Lévi nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; az Izsakhár nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; 8. A Zebulon nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a József nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Benjámin nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt. 9. Azután látám, és íme, egy nagy sokaság, amelyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből, és ágazatból, és népből, és nyelvből; és a királyi szék előtt és a Bárány előtt állnak vala, fehér ruhákba öltözve, és az ő kezeikben pálmaágak. 10. És kiáltanak nagy szóval, mondván: Az üdvösség a mi Istenünké, aki a királyi székben ül, és a Bárányé! 11. Az angyalok pedig mindnyájan a királyi szék, a vének és a négy lelkes állat körül állnak vala, és a királyi szék előtt arccal leborulának, és imádák az Istent, 12. Ezt mondván: Ámen! Áldás és dicsőség és bölcsesség és hálaadás és tisztesség és hatalom és erő a mi Istenünknek mindörökkön-örökké! Ámen. 13. Akkor felele egy a vének közül, és monda nekem: Ezek, akik a fehér ruhákba vannak öltözve, kik, és honnét jöttek? 14. És mondék neki: Uram, te tudod! És monda nekem: Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében. 15. Ezért vannak az Isten királyi széke előtt, és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában; és aki a királyi székben ül, kiterjeszti sátorát felettük. 16. Nem éheznek többé, sem nem szomjúhoznak többé; sem a nap nem tűz rájuk, sem semmi hőség, 17. Mert a Bárány, aki a királyi széknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl Isten az ő szemeikről minden könnyet. 3) A hetedik pecsét felbontása: a hét trombita
1. És mikor felnyitotta a hetedik pecsétet, lőn nagy csendesség a mennyben, mintegy fél óráig. 2. És látám azt a hét angyalt, aki az Isten előtt álla; és adaték nekik hét trombita. 4) Angyal a füstölővel
3. És jöve egy másik angyal, és megálla az oltárnál, aranytömjénezőt tartva; és adaték annak sok tömjén, hogy tegye minden szenteknek könyörgéseihez az aranyoltárra, amely a királyi szék előtt vala. 4. És felméne a tömjén füstje a szentek könyörgéseivel az angyal kezéből az Isten elébe. 5) Az angyal kiüríti a füstölőjét
5. Azután vevé az angyal a tömjénezőt, és megtölté azt az oltárnak tüzével, és leveté a földre; és lőnek mennydörgések, és szózatok, és villámlások, és földindulás. 6. És a hét angyal, akinél a hét trombita vala, készüle a trombitáláshoz. 6) Első trombita: jégeső és tűz (A kárpit hiányzik)
7. Az első angyal azért trombitála, és lőn jégeső és tűz, vérrel elegy, és vetteték a földre; és a földnek harmadrésze megége, és az élőfáknak harmadrésze megége, és minden zöldellő fű megége. 7) Második trombita: a hajótörés
8. A második angyal is trombitált, és mint egy tűzzel égő, nagy hegy vetteték a tengerbe; és a tengernek harmadrésze vérré lőn, 9. És meghala a tengerben lévő teremtett állatoknak harmadrésze, amelyekben élet vala; és a hajóknak harmadrésze elvesze. 2. rész, alsó sor 1) Harmadik trombita: a csillagnak neve pedig üröm
10. A harmadik angyal is trombitált, és leesék az égről egy nagy csillag, égve, mint egy fáklya, és esék a folyóvizeknek harmadrészére, és a vizek forrásaira; 11. A csillagnak neve pedig üröm. Változék azért a folyóvizek harmadrésze ürömmé, és sok ember meghala a vizektől, mivel keserűkké lőnek. 2) Negyedik trombita: a Végzet Sasmadara
12. A negyedik angyal is trombitált, és megvereték a napnak harmadrésze, és a holdnak harmadrésze, és a csillagoknak harmadrésze, hogy meghomályosodjék azoknak harmadrésze, és a nap az ő harmadrészében ne fényljék, és az éjszaka hasonlóképpen. 13. És láték és hallék az égnek közepette egy angyalt repülni, aki ezt mondja vala nagy szóval: Jaj, jaj, jaj a föld lakosainak a három angyal trombitájának többi szavai miatt, akik még trombitálni fognak! A kárpiton az angyal helyett egy valószínűleg korábbi verzió szerint sas látható: "Néztem, és hallottam, ahogy egy sas repül az ég közepén". A sas a csőrében és karmaiban szalagon feliratot tart. 3) Ötödik trombita: sáskák, az első jaj
1. Az ötödik angyal is trombitált, és látám, hogy egy csillag esett le az égről a földre, és adaték annak a mélység kútjának kulcsa. 2. Megnyitá azért a mélységnek kútját, és füst jöve fel a kútból, mint egy nagy kemencének füstje; és meghomályosodék a nap és a levegőég a kút füstje miatt. 3. A füstből pedig sáskák jövének ki a földre, és adaték azoknak hatalom, mint hatalmuk van a föld skorpióinak. 4. És megmondaték nekik, hogy a földnek füvét ne bántsák, se semmi zöldellőt, se semmi élő fát, hanem csak azokat az embereket, akiknek homlokukon nincsen az Istennek pecsétje. 5. És adaték azoknak, hogy meg ne öljék őket, hanem hogy kínoztassanak öt hónapig; és azoknak kínzása olyan, mint a skorpió kínzása, mikor megmarja az embert. 6. Annak okáért azokban a napokban keresik az emberek a halált, de nem találják meg azt, és kívánnának meghalni, de a halál elmegy előlük. 7. A sáskáknak formája pedig hasonló vala a viadalhoz felkészített lovakhoz; és a fejükön mintegy aranyhoz hasonló koronák valának, és az orcáik olyanok valának, mint az emberek orcái. 8. És olyan hajuk vala, mint az asszonyok haja, és fogaik olyanok valának, mint az oroszlánoknak. 9. És olyan mellvértjeik valának, mint a vas mellvértek, és az ő szárnyaik zúgása olyan vala, mint a viadalra száguldó sok lovas szekerek zúgása. 10. És skorpiókhoz hasonló farkuk vala, és fullánkjuk; és a farkukban vala a hatalmuk, hogy ártsanak az embereknek öt hónapig. 11. Királyukul pedig a mélység angyala vala felettük; annak a neve zsidóul Abaddon, görögül pedig Apollion, [azaz Vesztő] a neve. 12. Az első jaj elmúlék; íme, ezután még két jaj következik. 4) Hatodik trombita: az Eufrátesz angyalai
13. A hatodik angyal is trombitált, és hallék egy szózatot az aranyoltárnak négy szarvától, amely az Isten előtt van, 14. Mondván a hatodik angyalnak, akinél a trombita vala: Oldd el azt a négy angyalt, aki a nagy folyóvíznél, az Eufrátesznél van megkötve! 15. Eloldaték azért a négy angyal, aki el vala készítve az órára és napra és hónapra és esztendőre, hogy megölje az emberek harmadrészét. 5) Számtalan lovasok, harmadik jaj
16. És a lovas seregek száma két tízezerszer tízezer vala; hallottam a számukat. 17. És így látám a lovakat látásban, és a rajtuk ülőket, akiknek tűzből és jácintból és kénkőből való mellvértjeik valának; és a lovak feje olyan vala, mint az oroszlánok feje, és szájukból tűz és füst és kénkő jő vala ki. 18. E háromtól öleték meg az emberek harmadrésze, a tűztől és a füsttől és a kénkőtől, amely azoknak szájából jő vala ki. 19. Mert az ő hatalmuk az ő szájukban van, és az ő farkukban: mert az ő farkaik a kígyókhoz hasonlók, amelyeknek fejeik vannak, és azokkal ártanak. 20. A többi emberek pedig, akik meg nem ölettek e csapásokkal, nem tértek meg az ő kezeik csinálmányaitól, hogy ne imádnák a gonosz lelkeket, és az arany-, és ezüst-, és érc-, és kő-, és fabálványokat, amelyek nem láthatnak, sem hallhatnak, sem járhatnak; 21. És nem tértek meg az ő gyilkosságaikból, sem az ő ördöngösségeikből, sem paráználkodásaikból, sem lopásaikból. 6) Az angyal könyvvel, hét mennydörgés
1. És láték egy másik, erős angyalt az égből leszállani, aki felhőbe vala öltözve, és a fején szivárvány vala, és az orcája olyan vala, mint a nap, és a lábai mint a tűzoszlopok; 2. És a kezében egy nyitott könyvecske vala; és tevé a jobb lábát a tengerre, a bal lábát pedig a földre, 3. És kiálta nagy szóval, mint mikor az oroszlán ordít; és mikor kiálta, megszólaltatá a hét mennydörgés az ő szavát. 4. És mikor a hét mennydörgés megszólaltatta az ő szavát, le akarám írni; és az égből szózatot hallék, amely ezt mondá nekem: Pecsételd be, amiket a hét mennydörgés szóla, és azokat meg ne írd! 5. És az angyal, akit láték állani a tengeren és a földön, felemelé kezét az égre, 6. És megesküvék arra, aki örökkön-örökké él, aki teremtette az eget és a bennevalókat, és a földet és a bennevalókat, és a tengert és a bennevalókat, hogy idő többé nem lészen: 7. Hanem a hetedik angyal szavának napjaiban, mikor trombitálni kezd, akkor elvégeztetik az Istennek titka, amint megmondotta az ő szolgáinak, a prófétáknak. 8. És a szózat, amelyet hallottam az égből, ismét szóla nekem, és monda: Menj el, és vedd el azt a nyitott könyvecskét [mely] a tengeren és a földön álló angyal kezében [van]! 7) Szent János megeszi a könyvet
9. Elmenék azért az angyalhoz, mondván neki: Add nekem a könyvecskét! És monda nekem: Vedd el és edd meg; és megkeseríti a te gyomrodat, de a te szádban édes lesz, mint a méz. 10. Elvevém azért a könyvecskét az angyal kezéből, és megevém azt; és az én számban olyan édes vala, mint a méz; és mikor megettem azt, megkeseredék az én gyomrom. 11. És monda nekem: Ismét prófétálnod kell neked sok népek, és nemzetek, és nyelvek, és királyok felől. |
