Az itt szereplő ismertetés a "Várak, kastélyok, templomok" c. kiadványsorozat (ezzel a címmel folyóirat, évkönyvek, digitális kiadványok jelentek meg a történelem, épített örökség és turizmus témákban) 2020-as évkönyvében jelent meg.







 
 
 

Siklósi Miklós

Románkori galériás templomok Hispániában

Kevéssé ismertek a spanyolországi román stílusú építészet egyedülálló örökségét képező külső galériás templomok. Ezek a galériák tulajdonképpen oszlopos tornácok a templomok külső, leginkább déli oldalán. A tornácok oszlopai sok esetben gyönyörű oszlopfőkkel készültek, a templom déli bejárata is többnyire díszes portállal rendelkezik. A helyi szakemberek csak az utóbbi évtizedekben kezdték helyreállítani és lajstromba venni ezeket a templomokat. Előfordultak olyan esetek is, amikor a korábbi századok során befalazták ezeket a tornácokat, a helyreállítás után kerültek napfényre a díszes oszlopok, oszlopfők. A munkálatok nem titkolt célja, azon túlmenően, hogy a helyi és külföldi érdeklődők számára látogathatóvá tegyék ezeket a templomokat, hogy ezeknek a galériás templomoknak az együttese felkerüljön a UNESCO világörökségi listájára.

(A szerző felvételeivel)

A galériás templomok megjelenésének történelmi előzményei

         Az Ibériai-félszigeten a római uralom megszűnése után létrejött nyugati gót királyság a mór hódítás után a VIII. században a félsziget északi részére, Asztúriába szorult vissza. A későbbi századok során aztán Asztúriából indult el a félsziget visszahódítására irányuló rekonkviszta (spanyolul reconquista), legalábbis a félsziget nyugatabbi részén. A XI. század elejére elérték a Duero folyót, sőt 1085-ben már a Kasztíliai-választóhegységtől sokkal délebbre visszafoglalták Toledót, a nyugati gótok korábbi fővárosát.
         A visszafoglalt területet a Duero és a Kasztíliai-választóhegység között keresztény Extremadurának hívták (latinul Extreme Duria, azaz a Duerón túli területek, mára ez a megnevezés a Kasztíliai-választóhegységtől délre eső, Portugáliával határos spanyol területet jelöli), és határként szolgált a keresztények és muzulmánok között. A keresztény uralkodók számára a további hódítások érdekében stratégiai fontossággal bírt ez a terület, ezért privilégiumokkal ruházták fel az ide költöző parasztokat, akik az előző északabbi lakóhelyeiken feudális kötöttségben éltek.


Az első galériás templomok

         A galériás templomok elődjei, első megjelenései formái még Asztúriában születtek a korai román vagy másképpen preromán korszakban. A hispániai preromán építészet legkorábbi szakasza a nyugati-gót stílus volt két évszázadon át a VII. századtól az arab betörésig. A nyugati-gót stílus ezután már csak Asztúriában élt tovább asztúriai stílus néven. Az egyik legszebb és legismertebb épület ebből a korból San Salvador de Valdediós temploma, amelyet 895-ben szenteltek fel III. Alfonz uralkodása alatt. A háromhajós templom mindegyik hajója dongaboltozattal fedett, a kis méretek ellenére az épület a szép arányoknak köszönhetően monumentális hatást kelt. A déli oldalhoz csatlakozik egy kőrácsos ablakokkal ellátott galéria, amely liturgikus és temetkezési szertartások helyszíneként szolgált, emellett itt kellett tartózkodniuk azoknak a bűnbánóknak, akiknek vétkeik miatt nem lehetett belépniük a templomba. Az is szokás volt ebben az időben, hogy ide temetkeztek a leggazdagabbak azután, hogy a templomokban egészségi okokból megtiltották a temetést. A galériák egyéb vallási funkciói: ördögűzés, nők tisztítása a szülés utáni 40. napon, a régi spanyol liturgia szerint a húsvéti gyertya meggyújtása, a keresztút tizennegyedik állomása, esküvő alkalmával a menyasszony apja itt adja át ajándékát a papnak, stb.



San Salvador de Valdediós temploma a galériával a déli oldalon

         Az asztúriai főváros, Oviedo közelében található egy másik példa, Santa María Bendones temploma, a IX. század első felében épült. A galéria a fentebb felsorolt funkciókon túlmenően a compostelai zarándokok elszállásolását, valamint keresztelések célját is szolgálta.



Santa María Bendones, a déli galéria kőrácsos ablakokkal

         A preromán korszak utolsó szakasza a X-XI. századtól kezdődően a mozarab stílus, az arabok által elfoglalt déli területekről menekült keresztények magukkal hozták az ottani stíluselemeket, ilyen a patkóív vagy az asztúriai épületeken is előforduló kőrácsos ablakok. San Miguel de Escalada temploma eredetileg egy kolostor része volt, a VII. században kezdték építeni nyugati-gót stílusban római elemek, pl. oszlopok másodlagos felhasználásával és San Miguelnek szentelték. III. Alfonz az arab hódítás miatt kénytelen volt abbahagyni az építkezést, Cordobából származó mozarab szerzetesek, akik a muzulmán üldöztetés elől menekültek, 913-ban fejezték be az építkezést. Mára csak a mozarab templom maradt meg a külső galériával. A galériát márvány és gránitoszlopokon nyugvó patkóívek alkotják római, nyugati-gót és mozarab oszlopfőkkel, a templom háromhajós belsejében ugyanilyen oszlopok és oszlopokból álló háromnyílású szentélyrekesztő láthatók.



San Miguel de Escalada, a templom galériája


Galériás templomok Kasztíliában Soria környékén

         Extremadurában a XI. századtól az északról érkező új honfoglalók a kapott kiváltságoknak köszönhetően sok kérdésben saját maguk képesek voltak bizonyos döntések meghozatalára, a tanácskozások helyszínei pedig gyakran a templomok előtti árnyékos árkádos galériák voltak. A témával foglalkozó egyes kutatók szerint ez „egy képlet volt a szabadsághoz való jog megteremtéséhez”.
         A középkori templomok voltak a legfontosabb épületek a lakosság számára. A csatlakozó galériák a fentebb említett funkciókhoz képest több új funkciót is képviseltek, temetői, vallási, társadalmi, politikai események helyszíneként szolgáltak. Emellett a figurális oszlopfők az írástudatlanok számára a vallásos oktatást is jelentették.
         Az első galériás templomok San Esteban de Gormazban épültek. A továbbiakban errefelé, Soria tartományban a Duero folyótól északra és délre található még húsz településen árkádos vagy tornácos galériával épült templom. A későbbiekben sok galériás templom épült délebbre Segoviában és környékén is, majd a szomszédos Guadalajara északi részén, sőt egyes ilyen templomok ismertek a szomszédos területeken Madrid környékén, Navarrában, La Rioja tartományban és Burgos környékén a késői XII. és a korai XIII. századból.
         A mellékelt térkép a galériás templomok elterjedését mutatja az említett tartományokban a Duero folyótól délre és helyenként északra.



A galériás templomok elterjedése Hispániában (bővebben ld. interaktív térkép)

         A San Miguel templom San Esteban de Gormazban a XI. század harmadik negyedében épült, a pontos dátum nem ismert, de a déli oldalhoz csatlakozó galéria építési dátumára lehet következtetni. Az eresz alatt a középső, bejárati boltív felett az eresz alatt egy szerzetes nyitott könyvet tart, amelyben egy dátum olvasható: ERA MCXVIIII, azaz 1081-es év, a szerző neve is szerepel: JULIANUS MAGISTER FECIT. Időrendben korábban az 1034-ben felszentelt Palencia-székesegyház alatt San Antolínnak szentelt kriptától eltekintve Kasztíliában az első román stílusban épült templom a Frómistában levő San Martín székesegyház, amely 1066-ban épült. Ezért San Esteban de Gormaz San Miguel temploma nem sokkal későbbi, és az új román stílus valódi előfutárának tekinthető. Mivel ez volt az első ilyen templom, kiképzése és arányai egy kissé primitíveknek tekinthetők, mivel az oszlopok magassága rövid a többi elemhez viszonyítva. Az oszlopfőkön mozarab mesterek dolgozhattak, mivel turbános, kaftános alakokat lehet felismerni egyes oszlopfőkön.



San Miguel, a templom déli oldala a galériával

         San Esteban de Gormazban nem sokkal később, a XII. század első felében épült egy második galériás templom is, a Nuestra Señora del Rivero templom, a San Miguel templomtól nem messze. A déli oldalon levő galérián keresztül lehet a templomba belépni. Csak a bejárattól jobbra levő öt ív eredeti, a másik oldalon a galéria ívei későbbiek.



Nuestra Señora del Rivero, a galéria jobboldali része belülről

         Az érdekesség kedvéért lássunk egy templomot a környékről, San Esteban de Gormaztól 10 kilométerre, Rejas de San Esteban San Ginés templomát a restaurálás előtt, amikor a galéria ívei be voltak falazva, majd a restaurálás után.

   

Rejas de San Esteban San Ginés restaurálás előtt és után

         A Soria környéki templomok közül még figyelmet érdemelnek Miño de San Esteban, Aguilera, Andaluz, Omeñaca és Barca templomai, Torreandaluz Santo Domingo de Silos templomának pedig szép portálja van a templom bejáratának a galérián belül.


Galériás templomok Kasztíliában Segovia környékén

         Soria tartományától délnyugatra, közelebb a Kasztíliai-választóhegység részét képező Guadarramai-hegységhez, de attól északabbra VI Alfonz, miután 1085-ben kiűzte a mórokat, Kasztília fővárosává tette a római hagyományokkal rendelkező Segoviát (a városba vezető római kori vízvezeték ma is áll, a város egyik nevezetessége). Hamarosan ezután a XII. század elején, illetve a század későbbi évtizedeiben sok templom épült, mára közülük nyolc galériás templomot lehet összeszámlálni. A legkorábbi a San Juan de los Caballeros templom, még a XI. század végéről, az egyik legrégebbi templom. Az ásatások során egy VI. századi nyugati gót templom alapjaira bukkantak. Napjainkban múzeumként funkcionál. A múlt század elején Zuloaga keramikusművész vásárolta meg az épületet és ma az ő műveit lehet itt megtekinteni. A külső galéria a templom déli és nyugati oldalához csatlakozik.



Segovia, San Juan de los Caballeros

         A San Martín templom az óváros közepén 1117-ben épült, arról nevezetes, hogy az árkádos galériák három oldalról övezik.
         Íme a többi galériás templom felsorolása Segoviában: San Millán (épült 1111-26 között), San Esteban, San Lorenzo (1200 előtt épültek), El Salvador, Santísima Trinidad (1100-as évek), San Clemente (1200 körül).
         Segovia környékén a XI. század végéről vagy a XII. század elejéről további 14 galériás templomról vannak ismeretek, ezek a templomok ma szép természeti környezetben vagy festői kisvárosokban állnak. A legkorábbi Sepúlvedában áll, építési ideje 1093., időrendben a San Esteban de Gormazban épült templomok után következik.



Sepúlveda, El Salvador templom

         A galériás templomok között errefelé az egyik legszebb templom Sotosalbos San Miguel temploma, 1140. körül épült, az oszlopfőkön túl a galéria bejárati portálja és az eresz alatti kisméretű szobordíszek is kiemelkedő szépségűek. A galériának két külső portálja is van, a déli oldalon középen és keleten, jellemzőjük a cikkcakkos minta, amely oszlopfők nélkül futja körbe a portál keretét.



Sotosalbos, San Miguel, a galéria



Sotosalbos, San Miguel, oszlopfő

         Még egy példa a Segovia környéki templomokra San Piedro de Gaíllos kisváros San Piedro templomának galériája, a templom 1200. körül épülhetett. A galériának a szomszédos Sotosalbos San Miguel templomához hasonlóan cikkcakkos mintájúak a galéria portáljai. A galérián belül a templombejárat portálja rozettákból, levélmotívumokból, spirálisokból, kocka- és indamintákból álló egyedülálló díszítéssel rendelkezik.



San Piedro de Gaíllos



San Piedro de Gaíllos, a templom főportálja

         Segoviától egy kicsit távolabb áll Santiuste de Pedraza külterületén Nuestra Señora de Las Vegas remetesége. Annak idején a napjainkra eltűnt Cega és Otoruelo települések temploma volt, mára napsütötte zöld mező közepén áll. A helyreállításkor itt is el kellett távolítani az árkádokat kitöltő falakat, mára az árkádos galéria a remeteség leglátványosabb része, az oszlopfőket nagyon kifejező domborművek borítják. A templom bejárati portálja is növényi díszítésével igen figyelemreméltó.



Nuestra Señora de Las Vegas remeteség



portál



oszlopfő

         Segovia környékén még említést érdemelnek Orejana, Perorrubio, Duratón templomai.


Egyéb galériás templomok Burgos környékén, Navarrában

         Burgostól délkeletre a Demanda-hegység déli oldalán elég sok románkori templom, illetve kolostor épült a móroktól visszafoglalt területeken a XI. század folyamán. A leghíresebb itteni kolostor a Santo Domingo de Silos kolostora, amely már a nyugati gót időkben állt, de az arabok lerombolták, és 919-ben kezdték helyreállítani, miután a cordobai kalifáktól visszaszerezték a területet. A kolostor újjáépítése a navarrai Silosból származó Domingo szerzetes nevéhez fűződik a XI. század közepén, ő lett később a kolostor névadója. A kolostor kerengője világhírű a domborművekkel díszített oszlopfők révén. A környékbeli vidéki templomok, többek között galériás templomok építése során az oszlopfők kialakításakor érződött az itteni mesterek hatása.
         A burgosi vidéki galériás templomok sorában Jaramillo de la Fuente Nuestra Señora de la Asunción (Nagyboldogasszony) temploma az egyik ilyen példa a kolostor mesetereinek hatására. A galéria árkádjai kettős oszlopokon nyugszanak, mint a Santo Domingo de Silos kolostorban, az oszlopfőkön kentaurok, hárpiák, sellők és griffek láthatók, vegyesen madarak növényi minták és emberi alakok ábrázolásaival.



Jaramillo de la Fuente, Nuestra Señora de la Asunción

         Ha tovább haladunk Burgostól délkelet felé a Demanda-hegység déli lejtői mentén, egy látszólag kevésbé érdekes templomhoz érhetünk, Vizcaínos San Martin de Tours templomához. Eredetileg a galéria hasonlóképpen nézett ki, mint kortársai, azonban a XVIII. század második felében jelentős átalakításon esett át, ennek következtében a galériának csak két árkádja őrződött meg, mindegyik árkád dupla oszlopon áll, a silosi kolostorra emlékeztető oszlopfőkkel, amelyek griffeket, sárkányokat, emberfejet, madártestet ábrázolnak, a kapcsolat a Santo Domingo de Silos kolostorában működő műhellyel egyértelműen megállapítható.



Vizcaínos, San Martin de Tours, oszlopfő

         Vizcaínos után nem sokkal bal felé fordulva a Demanda-hegység 2130 m magas csúcsa alatt az Arlanzón folyó forrásának közelében Pineda de la Sierra kistelepülésen áll San Esteban Protomartir temploma Burgostól légvonalban mindössze ötven kilométerre. A magas tengerszint feletti magasság miatt télen gyakori errefelé a havazás. A templom galériájának méretei lenyűgözőek, balról hat, jobbról öt árkáddal. Az árkádok itt is dupla oszlopokon nyugszanak, az oszlopfőkön növényi témák láthatók, itt is érződik a Santo Domingo de Silos kolostor hatása.
         Vizcaínos után jobbra fordulva meg lehet még említeni Canales de la Sierra San Cristóbal remeteségét, az oszlopfők szintén a Santo Domingo de Silos kolostor hatását mutatják.
         Burgostól egy kicsit távolabb északnyugati irányban a teljesség kedvéért még egy monumentális templomot érdemes felidézni, Rebolledo de la Torre San Julián y Santa Basilisa templomát. Több különlegességgel rendelkezik, mindenekelőtt jelentős mérete miatt, körülbelül 17 méter hosszú, a galéria több mint 4,5 méter széles. Ezen túlmenően az árkádok magassága is több, mint amennyi más templomoknál szokásos, a szakértők értékelései szerint viszont az oszlopfők művészileg kevésbé értékesek.
         Végezetül az eddig tárgyalt Extremadurától távol eső területről is szerepeljen egy példa galériás templomra. Burgostól északkeletre Navarrában Pamplona közelében is akad néhány ilyen templom, a legérdekesebb Gazólaz Nuestra Señora de la Purificación (Tisztító Szűzanya) temploma a XIII. század első feléből. Egyes szakértők szerint az oszlopfők stílusából kiindulva a templom inkább XI. századi, ugyanakkor a galéria bordás boltozatai XIII. századi eredetre utalnak.



Gazólaz, Nuestra Señora de la Purificación